Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múltba nézés és a jövővel való összevetés a BKIK szerepének, küldetésének és hatásának jobb megértését segíti. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK) létrehozásától kezdve nagyon fontos szerepe volt a főváros kialakulásában, hiszen az akkori kamarai elnök 1873-ban az egyik kezdeményezője volt Buda és Pest, valamint Óbuda egyesítésének. Ezután kezdődhetett meg – 1880 és 1910 között – a nagymértékű világvárosi fejlődés, aminek ma is meglévő emlékei az épületektől a közlekedési hálózaton át jól láthatók. Az 1896-os millennium egyik fő eseménye az akkori kamarai működés megkoronázása is volt. A korabeli eredmények olyan ékkövek, amelyek nélkül ma Magyarország nem tartana ott, ahol tart. Ebben az akkori BKIK-nak és a szervezet tagjainak nagyon fontos szerepük volt – sűrítette össze a gazdasági szervezet több mint másfél évszázadát Petykó Zoltán. Ezt követően a fővárosi kamara jövőképét, az ehhez kapcsolódó feladatokat körvonalazta: meghatározónak tartja, hogy „a kamarák delegáltjai tagjai az Országgyűlésnek és a önkormányzatoknak. Ezzel megvalósul az a szerepkör, amit jogszabály is rögzít a szervezet számára: a törvény-előkészítés és a törvénykezés részesévé válik. Nem lehet a gazdaság szereplői nélkül jó törvényeket, jó rendeleteket alkotni”. A BKIK a területfejlesztési, pályáztatási intézményekben, a Nemzeti Stratégia Tervezési Intézetben szavazati joggal rendelkező képviselettel bír, és ezzel – képviselőinek szavazati jogával – nélkülözhetetlenné válik a pályázati források felosztásában. A területfejlesztésben nagyon jól hasznosítható a kamarában és a tagjaiban felhalmozódott tudás. Ez is indokolja a gazdaság bevonását azokba a döntésekbe, amelyek a gazdálkodást, az ország gazdaságának, ezen belül a vállalkozók sorsát alakítják. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat illetően – jegyezte meg az elnök – a kereskedelemfejlesztés egyik alappillére kell legyen a BKIK is: ebből a szervezetet nem szabad kihagyni! A vállalkozásokról a területi önkormányzatokkal – a kötelező regisztráció alapján – közösen egységes adatbázist működtet a szervezet. Ennek alapján tudható, hogy például egy adott gazdasági egység hol működik, milyen tevékenységet folytat, milyen ingatlanbázissal rendelkezik, melyek a fő paraméterei. Ez az információbázis olyan kincs, amely az adott terület jobb működtetéséhez, megismeréséhez, a vállalkozások tevékenységének elemzéséhez nélkülözhetetlen. Ezt a feladatát 1996 óta látja el a kamara, elősegítve a vállalkozói hangulat, a gazdasági várakozások mérését, illetve a beruházások, a fejlődés irányának, alakulásának összegzését. Az elnök hozzátette: „Ha képesek vagyunk minősíteni a vállalkozásokat, akkor tudjuk igazán ellátni a fogyasztóvédelmi tevékenységeket. Mindez lehetővé teszi, hogy megalapozottan lehessen ajánlani a vállalkozást befektetőknek, együttműködő partnereknek, hiszen az adatokból kiderül, hogy melyik működik régóta megbízhatóan, illetve melyikre lehet számítani a jövőben is. A kamarák kiemelt szerepe a szakképzésben most sem és a jövőben sem kérdőjelezhető meg – tért rá egy másik fontos témára Petykó Zoltán, aki szerint a BKIK-nak e tevékenységét tovább kell javítania: még jobban meg kell ismernie azokat az elképzeléseket, amelyek a gazdaság fejlesztésére vonatkoznak, és ezekkel összhangban – a vállalkozói igények folyamatos felmérésével és egységesítésével – a képzési rendszer javításával kell erősíteni a kamara szerepét. A BKIK-tagoknak tartalmas, azaz a gazdálkodás egészét átfogó információkat kell szolgáltatni, ugyanis e gazdálkodó egységek még sokáig nem lesznek abban a helyzetben, hogy a meglehetősen bonyolult adózási, könyvelési és az egész gazdaságot körülvevő rendszer könnyen átlátható legyen számukra. Az elnök a továbbiakban hangsúlyozta: a piacképes kamarai szolgáltatásokat értékesíteni lehet és kell, azaz biztosítani azt a lehetőséget, hogy ha bármelyik vállalkozásnak vagy kamarai tagnak pénzügyi, jogi vagy egyéb problémája van, a kamarán keresztül eljusson ahhoz a fórumhoz, céghez, területhez, ahol számára megtalálható a megoldás. „Minden kerületben szeretnénk ott lenni, azonban sajnos – a jövőt illetően – nem tudjuk, hogy régióban gondolkodjunk-e, nem tudjuk, hogy a kerületek hogyan alakulnak. A jelenlegi, illetve a jövőbeli rendszer sajátosságaival egyaránt számolnunk kell. El kell érnünk, hogy a kamara szolgáltatásai online is elérhetők legyenek, sőt ezek jelentős részét így biztosítsuk, hiszen a BKIK fejlődése azt is feltételezi, hogy a vállalkozásoknak az e-hozzáférésekben is fejlődniük kell.” Petykó Zoltán összefoglalójában elmondta: „A hazai politikai élet megkerülhetetlen részévé kell tenni a kamarát. De meg kell jegyezni, hogy amikor politikáról beszélünk, mindenki csupán pártpolitikát ért rajta, pedig ott van még a civil társadalom és a kamarák. Mindez mélyebb alkotmányozási kérdéseket is felvet, és a folyamatok mentén a BKIK is azt erőlteti, hogy döntési pozícióban legyen, szavazati joga érvényesüljön a törvényhozásban, a rendeletalkotásokban. Ugyanakkor meg kívánja őrizni azokat a vállalkozói hagyományokat, értékeket, amelyeket például a kézművesek közvetítenek. Egy globalizálódó, a termelékenységet, a versenyképességet középpontban tartó világban is vannak olyan értékek, amelyeket egy kamarának tovább kell vinnie még akkor is, ha az egy modern szervezet. A BKIK egyik meghatározó pillére a kézművesség. A kézzel előállított termékek az árakat illetően ugyan sohasem lesznek versenyképesek azokkal, amelyek modern gépsorokon készülnek. Viszont mindig őriznek olyan értékeket, amelyek hozzátartoznak Magyarország hagyományaihoz, az adott tevékenységek, kereskedők gyártók színvonalához, értékrendszeréhez.” Petykó Zoltán meggyőződése, hogy amíg a politika ciklusokban, személyekben, egyéni és csoportérdekekben gondolkodik, addig az általános, vállalkozói összérdeket elsősorban az önkéntesen szervezett kamarák tudják képviselni. „Az igazi demokrácia akkor valósul meg, amikor a politikai pártok dominanciája mellett a hatalomgyakorlásban – szavazati joggal – teret kapnak a gazdasági élet, a vállalkozások képviselői és a civil szervezetek is. Ez társadalmi szükségszerűség!” Ahhoz, hogy minderre képes és alkalmas legyen a BKIK, először át kell alakítani a szervezetet, mert a kötelező rendszerből megmaradt struktúrákkal nem lehet az új feladatoknak jól megfelelni. Külön meg kell vizsgálni, hogy az egyéb érdekképviseletekkel, a fővárosi önkormányzattal, kerületi önkormányzatokkal, a pártokkal, a civil szervezetekkel való kapcsolattartást mennyiben kell átalakítani, milyen formában kell korszerűsíteni, illetve milyen módon kell összehangolni a belső információáramlást. Ennek megfelelően lehet majd a kamarai érdekeket is jobban érvényesíteni.
