Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai uniós országok közül – a Desire pályázat nyerteseként – három ország vehet részt a Leonardo program keretében a kis- és középvállalkozások elindítását segítő módszertani eszközök, képzések, tanácsadói hálózatok rendszerének kidolgozásában. Németországban a kölni, Franciaországban a lyoni, Magyarországon pedig a budapesti kamarai és más szervezetek szakemberei az erre a célra létrehozott kompetencia-központokban vitatják meg, hogy melyik lehet a legeredményesebb képzési, tanácsadási módszer ahhoz, hogy az egyes szakmákban új vállalkozást indítók minél kevesebb buktatóval kezdjék el működésüket és mihamarabb üzletileg is sikeres céget mondhassanak magukénak. A módszertani útmutatók összeállításának nehézségét az adja, hogy nemcsak egy ország vállalkozóinak szempontjait kell figyelembe venni, beépíteni, hanem olyan változatot kell kidolgozni, amelyet lényegében valamennyi európai uniós államban jórészt azonos módon lehet alkalmazni. E programcsomag összehangolására folyamatosan gyűjtötték össze az egyes országokban egy-egy szakma gyakorlati működéséhez szükséges feltételeket, adatokat, máshol is hasznosítható tapasztalatokat, amelyeket a véglegesítés előtt tesztelnek. A Desire program keretében a jövő év őszére kell a működőképes, egy-egy szakmára is – autószerelő, cukrász – speciálisan érvényes képzési rendszert összeállítani – foglalta össze az itthoni tennivalókat Burányi János, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kézművestagozatának tanácsadó munkatársa, aki nemcsak a magyarországi Desire program pályázatának kidolgozásában vett részt , hanem az azóta felállt kompetencia-központnál is tevékenykedik. Az egyes vállalkozások beindításához szükséges program 40, 60, illetve 120 órás képzésből áll majd, főleg jogi, gazdasági, pénzügyi ismeretekre tehetnek szert a résztvevők, akik gyakorlati tudást is szerezhetnek, hiszen a vállalkozás stratégiai és üzleti tervét, illetve esettanulmányokat is kell készíteniük, amelyeket a szakemberek tanácsadás keretében értékelnek.
Legutóbb a BKIK adott „otthont” annak a kompetencia-központi tanácskozásnak, amelynek előadói Kölnből érkezett szakemberek voltak: Ferdinand Fuchs, az ottani kereskedelmi kamara igazgatója és a projekt németországi vezetője, valamint Björn Hekman, a kölni egyetem gazdasági tanszékének tanára. Budapesten is az általános rendszereket, – az Európai Unióban (EU) legnagyobb létszámú szakmák közül választva – az autószerelői és a cukrász kisvállalkozások elindításának, működtetésének szempontrendszerét vitatták meg. Itt is kiderült, hogy milyen nehéz dolguk van az előkészítőknek, hiszen a kézműves szakmába sorolás is eltérő, akárcsak annak oktatási mechanizmusa, illetve gyakorlata. Ezért is bővítik a képzési programcsomagot kidolgozók körét a helyi munkaadók, -vállalók, valamint más gazdasági és oktatási szakemberek bevonásával. Ezzel is erősíthetik azt a törekvést, hogy az egyes országok sajátosságai is érvényesüljenek az egyébként általánosan hasznosítható képzési programban. Érdekes adat, hogy Lengyelországban a cukrászati termékeknek az EU-s átlag fölötti drágasága miatt többféle gondot okoz – elsődlegesen az ilyen vállalkozás működtetésének nagyobb piaci kockázata miatt – egy cukrászat beindítása, mint máshol.
A képzési programba olyan gyakorlati ismereteket, ösztönzőket is be kell építeni, amelyek növeli az induló vállalkozók önbizalmát, hiszen szinte minden, a Desire program végrehajtásában érintett országban jellemző a bizonytalanság, a kétség, hogy tartósan meg tudnak-e felelni a piaci kihívásoknak. A tesztelésekből tehát nemcsak e problémát kell megállapítani, hanem az értékelések alapján ki kell dolgozni azokat a motivációs elemeket, amelyek megismerésével bátrabban kezdheti vállalkozását egy újdonsült szakember.
