Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A biotechnológia megjelenése számos tudományterületet forradalmasított, egyebek mellett a mezőgazdaságról korábban alkotott képet is jelentősen átformálta, illetve formálja a mai napig. Magyarországon az agrárinnováció komoly múltra tekinthet vissza, amit a biotechnológia térnyerése tovább bonyolított a laikusok számára. E globális hatások miatt okkal merült fel az igény egy olyan szervezet iránt, amely tudományos igényű információkkal látja el a gazdatársadalmat, a fogyasztókat és a politikusokat egyaránt. Ezen informálási igény kiszolgálása volt az első számú feladata a tíz évvel ezelőtt megalakult, elsősorban a zöld biotechnológiával foglalkozó egyesületnek.
A szükséges előkészületek után a Fővárosi Bíróság végül 1999. március 5-én vette nyilvántartásba a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet. Az egyesületbe nemcsak hazai, hanem nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai is beléphetnek és be is léptek. A hazánkban is jelen lévő jelentősebb világcégek - egyebek mellett a Bayer CropScience, a Monsanto Hungária és a Pioneer Hi-Bred - aktív tagjai az egyesületnek. A kilenc tagcég mellett 12 intézménye és 25 egyéni tagja van a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületnek.
Célok és eszközök
Az évek során bekövetkezett változások miatt az alapításkor elfogadott alapszabályzatot 2008 novemberében módosítani kellett. Az új dokumentum olyan célokat jelöl ki az egyesület számára, mint a biotechnológiai - különösen a géntechnológiai - eredményeknek a magyar gazdaság fejlődése érdekében történő széles körű bevezetése, a biotechnológia népszerűsítése, gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi hasznosságának ismertetése vagy az érdekvédelmi feladatok ellátása és a tagok közti együttműködések elősegítése. Az alapszabályzat pontjai között szerepel még a hazai biotechnológiai kutatások, fejlesztések és innovációk, szakmai előkészítés, tanácsadás kormányzati és döntéshozó szervek számára, valamint a biotechnológia és géntechnológia oktatásának szakmai támogatása. E célok megvalósításáért számos lépést tettek az egyesület vezetői. A már ötödik éve havonta megjelenő Zöld Biotechnológia Hírlevél mellett több tudományos ülést, illetve vita- és gazdafórumot tartottak a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A rendezvények színvonalát jellemzi, hogy a 2008. évi gazdafórum előadói Zöld biotechnológia és agrárinnováció címmel tanulmánykötetben foglalták össze mondanivalójukat.
Továbbra is tiltják
Az egyesület legfájóbb kudarca, hogy sikertelen volt a génmódosított (gm) növényekkel szembeni kormányzati döntéshozatal megváltoztatásában. Emiatt Magyarország továbbra is éllovas a gm-növények tiltását szorgalmazó uniós országok között: mindez annak ellenére történik, hogy az EU ma már két tucatnál is több gm-növény élelmiszerként történő felhasználását engedélyezte, a világban pedig újabb gm-fajták termesztése várható. A kirekesztő törekvések ellenére az egyesület érvényesíteni kívánja azt a tudományosan megalapozott nézetet, miszerint a génmódosított növények jelentősen hozzájárulhatnak a termelésbiztonsághoz és csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást is. Az erősen negatív hazai álláspont és megnyilvánulások miatt a közvélemény is averzióval viseltetik a gm-növényekkel szemben. Ez már csak azért is sajnálatos, mert itt nem veszünk észre egy technológiai rendszerváltást, amelynek figyelmen kívül hagyása komoly károkat okoz. A világ mezőgazdasága ugyanis komoly kihívás előtt áll: a népesség növekedése az élelmiszer-termelés megduplázását teszi szükségessé, miközben a környezeti feltételek kedvezőtlen irányba változnak. A szövetség szakértői szerint nem túlzás azt prognosztizálni, hogy a követező tíz évben alapvetően megváltozik a gm-növények megítélése és maguk a növénytermesztő gazdák követelik majd a használatuk engedélyezését. A Barabás Zoltán Biotechnológiai Szövetség küldetése így megmarad, sőt tevékenysége még hasznosabbá válik, hiszen az ideológiai csatározások vesztenek, a felszabaduló energiákat pedig újabb technológiai megoldásokra lehet koncentrálni.
Igény lenne a nemzeti stratégiára
Hosszú távú tervekben sincs hiány: az egyesület a jövőben is alapvetően a géntechnológia nyújtotta kutatási és alkalmazási lehetőségek bemutatása, valamint azok hasznosításának elősegítése érdekében végzi tevékenységét, ám az eddigieknél lényegesen szélesebb körben és jóval eredményesebben. A géntechnológiával történő nemesítés világméretű általánossá válása Magyarországon is indokolttá teszi a nemzeti stratégia kidolgozását a fenntartható fejlődés igényének jegyében. A hazai feladatokon túl az egyesület aktív szerepet kíván vállalni a fenntartható fejlődést szolgáló uniós programokban is.
