Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mi volt az idei év meghatározó vonulata, ami a legtöbb időt és energiát követelte a Magyar Biotechnológiai Szövetségtől?
- Az idei év egyik legnagyobb eredménye volt, hogy elkészült egy olyan stratégiai megalapozó tanulmány, amelynek elkészítésére a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kérte fel a szövetséget. Több olyan ágazatra vonatkozóan készült ilyen tanulmány, amelyet a kormány kiemelt területként kezel, köztük a gyógyszeriparra és ennek részeként a biotechnológiára is. A program júniusban a kormány elé is került. Hatalmas előrelépésnek érzem, hogy a biotechnológiát önálló iparágként kezelik, még akkor is, ha az általunk elkészített anyagot a gyógyszeripari stratégiát megalapozó tanulmány részeként építették be. Ezért az agrár-, illetve az ipari biotechnológia nem került be az anyagba, de szerencsére a humán biotechnológia a világon, Magyarországon és a szövetségen belül is a legnagyobb hangsúlyt képviselő ágazat. Az anyagba körülbelül húsz olyan, általunk fontosnak vélt intézkedést vettünk bele, amelynek nagy része a végleges, elfogadott változatban is megtalálható.
- Ennek a közös munkának köszönhetően változott az MBSZ és a kormányzat közötti kapcsolat?
- Igen, hiszen ezzel a megkereséssel kormányzati szintről is olyan megerősítést kaptunk, hogy van értelme annak, amit csinálunk. Kezdenek kormányzati körökben is tudomást venni a biotechnológiáról, figyelembe veszik, hogy ebben az iparágban egy feltörekvő, komoly k+f potenciállal bíró csapat dolgozik még akkor is, ha ezek jellemzően kis- és középvállalatok. Abban bízunk, hogy a későbbiekben lesznek majd olyan pályázati lehetőségek, amelyeket konkrétan a biotechnológiai iparágra írnak ki, és ahol figyelembe fogják venni a javaslatainkat.
- Utalt a Biotechnológiai Nemzeti Technológiai Platformra. Mi a BNTP-program célja?
- A nemzeti technológiai platformok lényege egy stratégiai érdekközösség kialakítása - esetünkben a biotechnológia körül -, ahol összegyűjthetik véleményüket, tapasztalataikat és ötleteiket. Ez terveink szerint meg is fog valósulni a projekt végére, 2010 augusztusára. A BNTP-program a 2005-ben szövetségünk által elkészített stratégia egyfajta frissítésének, illetve bővítésének is felfogható. A program végéhez érve különböző szakmai rendezvényeken a szakmai és a nagyobb közönségnek is szeretnénk bemutatni, hogy mit sikerült létrehoznunk.
- Tapasztaltak komolyabb mozgást a szövetségi tagok számában?
- Jelentős tagmozgás nem volt idén a szövetségben, egész évben hat-hét új cég lépett be, néhányan viszont le is morzsolódtak, így továbbra is száz körül mozog a tagvállalataink száma. A lemorzsolódás első számú oka, hogy sok cég nem tudja igazán kihasználni azokat a lehetőségeket és kedvezményeket - például a kedvezményes regisztrációs díjakat a rendezvényeken vagy egy road show-n való részvételt -, amelyeket mi tudunk nekik ajánlani, így rövid távon számukra "nem éri meg" tagnak lenni. Az általunk végzett lobbitevékenység viszont hosszabb távon még így is jelentős eredményeket hozhat.
- Változtatott a stratégiáján valamilyen téren a szövetség?
- Igen, az utóbbi időben az MBSZ az eddiginél nyitottabban próbál kommunikálni a gyógyszeripar felé. Az év elején pozitív volt, hogy a Sanofi-Aventis stratégiai partnert látott bennünk, és felajánlottak számos, olyan szakmailag is kecsegtető lehetőséget, mint például a rendezvényeinken való szereplés és előadás, illetve támogatás. Mindenképpen fontos, hogy ez nem egyedi példa, mivel több nagy gyógyszeripari céggel kezdődött el olyan jellegű együttműködés, amely a jövőt illetően előremutatónak tekinthető. Kiemelném, hogy a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének is van egy, a BNTP-hez hasonló projektje, velük szintén felvettük a kapcsolatot és hatékony együttműködést sikerült kialakítanunk. Azt tapasztaljuk, hogy a gyógyszeripari és a biotechnológiai cégek közötti távolság csökken, mostanra lényegesen kevésbé érződik ez a mindennapokban. Világszerte trend, hogy a biotechnológia helyet kap a gyógyszeriparban, ami számukra is létfontosságú a versenyben maradáshoz. Számos példa szolgál bizonyítékul arra, amikor nagy gyógyszeripari vállalatok felvásárolnak egy-egy kisebb, de jelentős eredménnyel kecsegtető biotechnológiai céget. Bár hazánkban a biotechnológia még nem képvisel olyan erős gazdasági tényezőt, mint például a gyógyszeripar, viszont egyre tisztábban látszik, hogy olyan iparágról van szó, amely a jövőt illetően jelentős potenciált hordoz magában.
- Milyen nemzetközi biotechnológiai kiállításokat keresett fel idén a szövetség, és mik voltak a tapasztalatok a hazai cégekre vonatkozóan?
- A tavaszi és az őszi BIO-Europe kiállításokon lehetőségünk nyílt arra, hogy bemutassuk a magyar biotechnológiát, illetve néhány cég saját magát is prezentálhatta, és persze ott voltak a szokásos partnertalálkozók is. Akár a milánói, akár a bécsi rendezvényt nézzük, minden részt vevő magyar cégnek zsúfolt tárgyalási ütemterve volt, ami azt igazolja, hogy érdekes és jó projekteken dolgoznak a cégeink. Májusban voltunk a BIO 2009-en, ahová ismét hét-nyolc hazai céggel együtt mentünk ki, amelyek még az igen erős nemzetközi mezőnyben is nagyon keresettnek bizonyultak. Fontos esemény volt továbbá idén az ázsiai road show, ahová öt hazai cég jött a szövetséggel és az ITD-vel.
- Mi az, amire kiemelten büszke lehet idén a hazai biotechnológia?
- Idén zárult le az EuropaBio azon projektje, amely azt mérte fel, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokban milyen fejlett a biotechnológia ágazat. Itt egy hatalmas adatbázisban összegyűjtötték valamennyi ország összes biotechnológiai cégét és megnézték a tevékenységüket, aktivitásukat, eredményeiket és minden más fontosnak tartott mutatójukat. A tanulmány készítői egy saját mutatót is kidolgoztak, amely mennyiségi, illetve minőségi alapon csoportosítja e cégeket. E tanulmány alapján Magyarország a régióban a vezető ország és nem kis előnye van a többiekkel szemben. Nálunk található az ország adottságaival arányosan a legtöbb biotechnológiai cég, közülük számos elismert a szakmában és jelentős kapcsolati tőkével rendelkezik szerte a világban. Ez remek eredmény, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a szektor nem kap elég figyelmet - itt szeretném hangsúlyozni a kormányzati oldal szerepének fontosságát -, akkor hamar szertefoszlik ez az előny, amiért igen nagy kár lenne.
- Korábban arról volt szó, hogy 2010-ben újraindul az előző években nagy sikerrel futó biomenedzser-képzés. Mekkora ennek az esélye jelenleg?
- Bízom benne, hogy a biomenedzser-képzés idén folytatódik. Elkészült a pályázati anyag, amit ősz elején be is nyújtottunk az NKTH-hoz. Reálisan azt mondanám, hogy az év második felében van esély az újabb biomenedzser-képzés elindítására, ami felépítését tekintve kissé más lesz, mint az előző. A nagy tömegeket mozgósító előadások helyett inkább a kis csoportokban folyó, gyakorlatorientált oktatás irányába szeretnénk elmozdulni. Magát a képzést egy hat alkalomból álló, féléves kurzussorozatnak tervezzük, ahol egy turnusban 15-20 hallgató lenne, az igényeknek megfelelően pedig két vagy három kurzust tervezünk indítani.
