Utólag kell fizetni a diplomáért
Bevezetik 2007-től az utólagos képzési hozzájárulást a felsőoktatásban - a Népszabadság információi szerint ebben már megállapodtak a koalíciós pártok. A lap úgy tudja, a rendszer lényege az lesz, hogy a diplomás fiatal csak akkor kezdi meg képzése költségeinek visszatérítését, ha munkába állt, és éves jövedelme eléri a havi minimálbér negyvenszeresét, ez esetben havonta keresetének 3 százalékát fizeti az államnak. A mostani 62 ezer forintos minimálbérrel számolva ez azt jelenti, hogy csak olyan diplomástól vonják le a havi körülbelül 6 ezer forintos törlesztőrészletet, aki havonta legkevesebb bruttó 206 ezer forintot keres. Ha viszont az éves fizetése a minimálbér hatvanszorosánál is magasabb, azaz havi fizetése a minimálbér ötszöröse, jelenleg több mint bruttó 300 ezer forint, akkor keresete 6 százalékát vonják le tőle. A visszafizetendő összeget kamatok nem terhelik, s nem is számít adósságnak, azaz a képzési hozzájárulást fizetők vehetnek fel 'külön' hitelt. A rendszer bevezetésével az alapképzés átlagosan másfél, egy masterképzés kétmillió, a PhD-képzés pedig hárommillió forintba kerül majd, de a lesznek szakok, ahol jóval többet kell (vissza)fizetni: az orvosi egyetemen 7-7,5 millió, a jogi egyetemen pedig 5 millió forintot. Csökkentik az államilag finanszírozottak jelenlegi létszámát, az idei 62 ezerről 56 ezerre, bölcsész- és jogászképzésekre a jövőben kevesebben kerülhetnek majd be, a természettudományos és a műszaki képzésekre viszont többen. A Népszava értesülései szerint a kormányprogramba beemelik az oktatási tárca javasolta Pályatárs ösztöndíj-rendszert és a kiválóságok kollégiumának létrehozását is. Az új ösztöndíj a doktorandusz hallgatók továbbfoglalkoztatását és kutatási tevékenységét segítené, és sokszorosa lenne az eddig számukra folyósított ösztöndíjaknak, a kiválóságok kollégiumába pedig a kiemelkedően tehetséges hallgatókat tömörítenék. A kormánypártok növelnék az egyetemi gazdasági tanácsok szerepét és hatáskörét, ezért azt javasolják, hogy a tanácsok a vagyongazdálkodást illetően a Kincstári Vagyoni Igazgatóság funkcióit vegyék át. A jövőben megszűnik a duális, a főiskolai és egyetemi szintű szakokat működtető szerkezet, az új rendszerben meghatározott alapképzési szakokra épülően a kétéves mesterképzésben lehet csak tanári szakképesítést szerezni, az iskolai gyakorlati képzést pedig összekapcsolják majd a pályakezdő pedagógusok beilleszkedését segítő állami projekttel. (Nszab. máj. 20., 2. old., NSZ máj. 20., 1., 3. old.)
Szerző(k):
Napi Online Gazdaság
