BELPOLITIKA

Schmitt pálfordulása

Éles kirohanást intézett tegnap a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a Budapesti Olimpiai Mozgalom ellen. Az eset azért több mint meglepő, mert a sportdiplomata négy hónappal ezelőtt még így nyilatkozott a BOM-ról: az elnökség támogatásáról biztosítja a civil kezdeményezést, egyetért azzal, hogy 2020-ban vagy 2024-ben olimpiát rendezzünk Budapesten. A BOM-ot 15 hazai nagyvállalat alapította tavaly novemberben, a mozgalom deklarált célja a marketing eszközeivel segíteni a játékok magyarországi megrendezését, a jelenleg 200 millió forinttal gazdálkodó szervezet azonban nemkívánatossá vált a MOB számára.(Nszab, 1., 24. old.)

Bizottságból és pénzből is kevesebb lehet a T. Házban

Hét bizottsággal és mintegy 140 bizottsági hellyel kevesebb lenne a parlamentben, ha az ellenzék elfogadná az MSZP és az SZDSZ ésszerűsítési javaslatait. A jelenlegi 25-ról 18-ra csökkenne a bizottságok száma, és taglétszámukat is maximálnák. Az úgynevezett kiemelt bizottságokban - ilyen az alkotmányügyi, a gazdasági vagy a területfejlesztési - 29 képviselő ülhetne, míg a közepesekben 18, a kis bizottságokban pedig 15. A struktúra csak részben fedné le a kormány várható szerkezetét, például továbbra is külön működne az oktatással és a kultúrával foglalkozó testület, miközben ezt a két tárcát minden bizonnyal összevonják. Az SZDSZ azt szeretné, ha minden képviselő csak egy bizottságban lehetne, az MSZP viszont ezt nem támogatja, mert így nem biztosítható mindenhol a kormánypárti többség. Kompromisszumként azt ajánlja, hogy - a tervek szerint 70 százalékos - pótdíj csak egy tagság után járjon. A Fidesz, a KDNP és az MDF ma mond véleményt a javaslatról, amellyel tegnap, a Szili Katalinnal tartott informális egyeztetésen találkoztak először. (MH 4. old.)

Felgyorsultak a koalíciós egyeztetések

Felgyorsultak a koalíciós egyeztetések, jövő hétfőn Gyurcsány Ferenc a parlament elé terjeszti a kormányprogramot, szerdán pedig megnevezi kormányának tagjait is - értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, ezt követően 18 parlamenti bizottság képviselői hallgatnak meg 12 miniszterjelöltet. Május 28-án az SZDSZ közli, hogy a lehetséges négy tárca közül mely háromra tart igényt. A Népszabadság legfrissebb tippjei a kormánytagokra: Kóka János marad gazdasági miniszter, az egészségügyi tárcát viszont - ha a liberálisoké lesz - nem Molnár Lajos vezeti, Juhász Ferenc nem marad a honvédelmi tárca élén, Kiss Péter sem lesz kancelláriavezető, helyette Szilvásy György irányítja majd a Miniszterelnöki Hivatalt, melyben 'benn tartják majd' az uniós pénzek elosztását. A hvg.hu értesülései szerint Fodor Gábornak juthat a környezetvédelmi tárca, Kovács Kálmán a gazdasági minisztérium államtitkára lehet.(Nszab, 2. old., MH 4. old.)

Indul az oktatási reform: több óraszám, kevesebb pedagógus

Több kötelező óra, tízezres leépítés, a pedagógusok az eddiginél differenciáltabb bérezése - a Népszabadság értesülései szerint nagyjából ezt tartalmazza a koalíciós pártok oktatási programja. Két lépcsőben emelnék a tanárok kötelező óraszámát: a következő tanévtől a jelenlegi heti 20 kötelező tanóra mellett az iskolák igazgatói további két, nem tanítási jellegű óra ledolgozására kötelezhetik pedagógusaikat, jövő szeptembertől pedig további két tanórát is előírhatnának az oktatóknak. Szakértők szerint az óraszámemelés következtében a jelenlegi 150 ezres pedagógusgárdát akár tízezer fővel is leépíthetik. Nemzetközi összehasonlításban egyébként hazánkban a legalacsonyabb a pedagógusok éves óraszáma: egy tanévben 555 órát tanítanak, míg más országokban ennél legalább százzal többet. A kormányzati oktatási program a jövőben lehetővé teszi, hogy a nem pedagógiai munkát végzőket az iskolák ne közalkalmazottként alkalmazzák. Emellett bevezetik a differenciált béremelési rendszert, amelynek lényege, hogy a béremelésre kapott összegek felét kell csak az iskoláknak egyenlő arányban szétosztaniuk pedagógusaik között, a fennmaradó 50 százalékot differenciáltan, munkájuk minőségének függvényében kapják meg a tanárok. A Magyar Hírlap úgy tudja, a koalíciós pártok megállapodtak a pedagógusok egy, de inkább két évig tartó bérstopjában is.(Nszab, 1., 2. old., MH 6. old.)