BELPOLITIKA

Európai az Európa hitel

Elfogadta az MFB Európa-hitelét az Európai Unió notifikációs bizottsága. A testületnek hivatalból minden olyan terméket és hitelprogramot vizsgálnia kell, amelyben bármilyen versenytorzító állami támogatás megbújhat. A hitelprogram keretében eddig 1272 igénylőnek 72,33 milliárd forintos kölcsönt ítéltek meg. (NG 4. old., VG 4. old.)

Receptbotrány: nehéz a bizonyítás

A Magyar Hírlapnak nyilatkozó jogászok szerint nehezen bizonyítható, ha egy orvos pénzt kap valamely gyógyszer felírásáért. Így a receptfelírási botrányban érintett gyógyítók legfeljebb bizalmas egészségügyi adatok kiszolgáltatásáért vagy adócsalásért ítélhetők el, csalásért nem. Márpedig az OEP ez utóbbi gyanújával tett feljelentést a rendőrségen. Hírek szerint egy gyógyszergyártó cég 33 orvosnak fizetett 2-4 ezer forint közötti összeget, ha azok a cég szív- és érrendszeri megbetegedések elleni termékeit írták a vényre. A gyártónak az orvosok az összeget adatszolgáltatásként, kutatásként és tudományos előadás megtartásaként számlázták le. Közben az egészségbiztosító belső vizsgálatot indított, mert feltételezhetően az OEP munkatársai szolgáltatták ki a cégnek azokat az adatokat, amelyekkel ellenőrizni tudták, hogy az orvosok valóban az ő készítményüket "népszerűsítették-e". Belső vizsgálatot kezdett az egészségügyi tárca is, mivel két minisztériumi tulajdonú szívgyógyászati centrum is érintett az ügyben. (MH 5. old.)

Ötletbörze lakásügyben

Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal újabb próbálkozásának és nem igazán kiforrott koncepciónak tűnik a napokban felbukkant, a támogatások kiegészítéséről szóló lakáspolitikai terv. Az egyebek közt a lakáslízing kiterjesztését, a fél szocpol bővítését, a lakást kiadók adójának csökkentését és az illetékkedvezmények növelését javasolja. A legtöbb esélye utóbbinak van a megvalósulásra, a lakásukat kiadók 20 százalékos közterheinek felére csökkentése mellett azonban már kevesebb érv szól, mivel a PM éppen a szigorúbb ellenőrzésekkel igyekszik javítani az adómorált, és közelíteni kívánja egymáshoz a befektetésekkel és a munkával szerzett jövedelmek terhelését. Nagy hangsúlyt kap még a tervezetben az ingatlanlízing is, a korábbi elképzelésekkel szemben azonban az ingatlanokat már nem az önkormányzat lízingelné (és adná bérbe), hanem a magánszemély, aki az új konstrukcióban szinte saját befektetés nélkül, vagy legfeljebb 10-15 százalékos önerővel juthatna lakáshoz. Ez a megoldás elméletileg a kispénzűeket segítené, tőlük azonban jobban félnek a bankok, amelyek az alacsony önrészre is nehezebben vállalnak kockázatot. A nem fizetők problémáinak kiküszöbölésére az állam egy 4-5 milliárdos alapot hozna létre, azt azonban, hogy ebből ki és milyen feltételekkel kap támogatást még nem tudni. A tervekből az is kiderül, hogy az állam a kamatokat nem támogatná, a lízing díja piaci alapú lenne, ennek terhei azonban megfizethetetlennek lennének az átlagos ügyfélnek, a devizaalapú kölcsönzés viszont jelentős kockázattal jár. (Nszab. 1., 15. old.)

Gyurcsány munkahelyeket ígért

A javak igazságosabb elosztását és új munkahelyek teremtését ígérte a parlamentben napirend előtt elmondott beszédében a miniszterelnök-jelölt. Gyurcsány Ferenc, aki ebben a minőségében először szólt a képviselőkhöz, közölte: az igazságosabb elosztás érdekében fogják például átalakítani a család- és lakástámogatási rendszert. Ugyanakkor a felső tízezertől nagyobb szerepvállalást kért a társadalmi együttműködés forrásainak megteremtésében. Gyurcsány a folyó fizetési mérleg rendbe tételére is ígéretet tett, és azt mondta, ma erős a gazdaság, nagy a jólét. Igaz, a frakciók reakciója utáni viszontválaszában ezt úgy árnyalta, hogy egyszerre létezik a nélkülözés, a gyarapodó középosztály és az olykor hivalkodó, máskor felelősen megélt gazdagság. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János úgy értékelte a felszólalást, hogy marad a mellébeszélés, csak kicsit több színpadias elemmel, az MDF elnöke, Dávid Ibolya szerint az ország nagyobb változást vár a leendő kormányfőtől, akinek beszéde "az emberek problémáinak nem-ismerését tükrözi", az SZDSZ nevében pedig Kuncze Gábor sürgette: a kormány legyen kezdeményező, álljon a folyamatok élére. (MH 1., 4-5. old., NSZ 3. old., NG 3. old.)