BELPOLITIKA

Medián: változatlan erőviszonyok, romló közhangulat

Pesszimista a közhangulat februárban - legalábbis a Medián szerint. A közvélemény-kutató adatai alapján két és félszer annyian gondolják azt, hogy az országban inkább rossz irányba mennek a dolgok, mint ennek ellenkezőjét. Januárhoz képest szinte valamennyi politikus népszerűsége csökkent: Dávid Ibolya MDF-elnöké 66-ról 62-re, Mádl Ferenc köztársasági elnöké 65-ről 59-re, Szili Katalin házelnöké 60-ról 53-ra, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöké pedig 51-ről 47 százalékra. Kivételt képez Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, akinek népszerűség nem változott, maradt 53 százalékos. Ami a pártok közötti erőviszonyokat illeti: 53-ról 52 százalékra csökkent a Fidesz-MPSZ támogatottsága januárról februárra, míg az MSZP-é ugyanezen viszonylatban 41-ről 40 százalékra fogyott a biztos szavazók körében. Az SZDSZ maradt 4, az MDF egy százalékon. (MH 1., 6. old.)

Patrubány újra szavaztatna

Vegye tárgysorozatba az Országgyűlés a határon túli magyarok kedvezményes honosítását szorgalmazó kezdeményezéseket - szólította fel Patrubány Miklós a törvényhozókat a Magyarok Világszövetsége rendezte kétnapos konferenciát követően. Az MVSZ kijelentette: ha a parlament év végéig nem dönt a kettős állampolgárság ügyében, fontolóra veszik, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek. A restitutio in interregnum, avagy törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására című konferencián záródokumentumot fogadtak el, melyben felszólítják az Országgyűlést, a kettős állampolgárság ügyében hozzanak létre ad hoc bizottságot, vagy esetleg bízzák meg az emberi jogi bizottságot. A konferencián kialakult közös álláspont szerint a munkába be kellene vonni a határon túli magyar szervezeteket is. A parlament előtt egyébként két törvényjavaslat is fekszik a kedvezményes honosításról. Az egyiket az MDF-frakció terjesztette be tavaly nyáron, a másikat Körömi Attila független képviselő nyújtotta be idén januárban. Mindkettő meghatározó eleme, hogy a magát magyar nemzetiségűnek valló személyt, ha felmenői között volt magyar állampolgár, kérésére akkor is honosítani kell, ha nem kíván letelepedni Magyarországon. Körömi emellett írásos nyilatkozatot is megkövetelne, amelyben a kérelmező kijelenti: közösséget vállal a magyar nemzettel, és kötelezi magát arra, hogy gyermekeit magyar szellemiségben neveli. A kormány ezzel szemben a magyarországi letelepedés és a honosítás szabályainak egyszerűsítésére, illetve az eljárás gyorsítására tett ígéretet. Korábban elhangzott az is: vizsgálják, miként adhatnának a határon túli magyaroknak az Európai Unió területére érvényes útlevelet, ez azonban vélhetően nemzetközi egyezményekbe ütközne.(Nszab, 7. old., NSZ 3. old., MH 6. old.)

Kormányzati sajtószoba 25 millióért

Körülbelül 25 millió forintba kerül a napi kormányszóvivői tájékoztatók új helyszínének kialakítása - közölte Batiz András. A kormányszóvivő szerint a sűrűbb tájékoztatásra azért van szükség, mert a heti egyszeri tájékoztató nem tudja visszaadni a miniszterelnök és a kormány aktivitását. (MH 2. old., NSZ 4. old.)

Liberalizálják a bevándorlást?

Vladimir Spidla, az Európai Bizottság munka- és szociális ügyekért felelős biztosa szorgalmazza az unió bevándorlási szabályainak enyhítését, mivel szerinte a tagországokban csökken az aktív munkavállalók száma a születésszám visszaesése és a lakosság elöregedése miatt. Becslése szerint emiatt a következő 20 évben 20 millióval csökken a munkavállalók száma. A biztos elismerte, hogy a magas munkanélküliség miatt nehéz keresztülvinni a bevándorlás liberalizációjáról szóló javaslatot, viszont hangsúlyozta: a foglalkoztatási problémákat nem a bevándorlók okozzák. Január közepén Magyarországon 70 ezer külföldi munkavállalót tartottak nyilván a munkaügyi központok. Az itt dolgozók legnagyobb része szakmunkás, de szép számmal vannak jelen a magas képzettségű külföldiek is. A multinacionális cégek menedzsmentjének harmadát, negyedét alkotják külföldiek. Ezeknél a cégeknél ugyanis nincs szükség a magyar nyelv ismeretére, ráadásul ezek a vezetők a nyugat-európai szintnek megfelelő jövedelemhez juthatnak. (NG 1., 2., 4. old.)