BELPOLITIKA

Újabb Fidesz-közeli állami milliók

A Fideszes Nógrádi László vezette lenti önkormányzat 361 millió forintot nyert az uniós Equal-pályázaton megváltozott munkaképességűek és a romák munkaerő-piaci támogatására. A pénzből a polgármester elnökletével, lánya, Nógrádi Cecília és kabinetfőnöke, Bicsák Krisztina részvételével működő Muránia egylet közel 57 millió forintos támogatáshoz jut, melyet kiadványszerkesztésre, tolmácsolásra és egy honlap gondozására fordítanak majd - értesült az Index. Nógrádi László az ügy kapcsán a Népszabadságnak azt mondta: a pályázatot nem az önkormányzat, hanem egy olyan társulás nyújtotta be, melynek hét egyenjogú tagja van, egyebek mellett az önkormányzat és a védegylet. Hozzátette: az elnyert összegből egy oktatási központot építenek fel, képzési programokat dolgoznak ki és szerveznek meg más uniós országok társulásaival. Közölte azt is, hogy pert indítanak rágalmazás és becsületsértés miatt, az igazság kiderítéséért. (Nszab, máj., 21., 2. old., MH máj., 21., 6. old.)

MSZP: Hiller mehet, jöhet Szili?

Egyelőre egy dolog látszik biztosnak az MSZP-ben, az, hogy teljes a bizonytalanság az államfőválasztással kapcsolatban - írja a Magyar Hírlap. Az újság szerint már a szocialista vezetők is belenyugodtak abba, hogy Szili Katalin vélhetően elbukik a procedúrán. Sokan úgy vélik, a pártnak még az is kisebb presztízsveszteséget okozna, ha Sólyom László volt alkotmánybírósági elnököt választanák meg a legfőbb közjogi méltóságnak, mint az, hogy eredménytelenül zárul mindhárom forduló, s kezdődik elölről az egész. A párt politikusai rendre cáfolják, hogy a paravánok mögött köttetett egy alku, miszerint az érettségi-botrányba keveredett Magyar Bálint szabad demokrata oktatási miniszter megmentésének fejében a kisebbik koalíciós párt megszavazná az egyelőre csak az MSZP-s szavazatokra biztosan utazó, államfői vágyakat dédelgető házelnököt. Ahogy az egyik képviselő fogalmazott: ez lenne a legprimitívebb megoldás. A választások közeledtével ugyanis egyre fontosabb a liberálisok számára önálló karakterük kidomborítása, egy ilyen paktum pedig - ebből a szempontból - egyet jelentene az öngyilkossággal. Hasonló lépés lenne, ha a szocialisták az utolsó percekben összehívnának egy új kongresszust, és lecserélnék jelöltjüket. Többen Hiller Istvánt okolják az egyeztetési folyamatok sikertelenségéért. De nemcsak ezt varrják a pártelnök nyakába, hanem kritizálják az MSZP-ben a képviselő-jelölés miatt kialakult helyzetért, és legfőképp azért, mert keveset jár vidékre, és ritkán szerepel a médiumokban. Szóba került az is, hogy a 2006-os országgyűlési választásoknak már nem vele, hanem Szili Katalinnal kellene nekivágni. Az ügyrendi bizottság tegnap döntésképtelennek bizonyult az államfőválasztással kapcsolatos kérdésekben. Jelenleg ugyanis nem tudni, hogy a harmadik fordulóban az érvénytelen szavazatok beleszámítanak-e a végeredménybe, illetve, hogy szavazategyenlőség esetén meg kell-e ismételni mindhárom fordulót, vagy csak az utolsót.(MH 1., 6. old., Nszab, 2. old., NSZ 3. old.)

Hétfőn újabb tizet lép a kormány

Egységes gyermektámogatás bevezetését tervezi a kabinet - értesült a Népszabadság, amely úgy tudja, Gyurcsány Ferenc kormánya jövő héten újabb tíz lépést tesz meg. A családtámogatás rendszerét úgy tervezik igazságosabbá tenni, hogy az a többgyermekeseket és az alacsony jövedelműeket részesítse előnyben. Változik a gyermekgondozási rendszer, és várható a különböző jogcímeken folyósított segélyek átalakítása, valamint a gyermekek után járó természetbeni juttatások újraszabályozása is. A Medián felmérést készített arról, mennyire igazságos a foglalkozáspolitika, az adórendszer és az egészségügy, a szociálpolitika. Az eredmény közepes. A közvélemény szerint mindezek inkább a magas keresetűeknek kedveznek. Megoszlanak a vélemények a gyermekek után járó adókedvezmények célzottságát illetően. A megkérdezettek 44 százaléka véli úgy, hogy ezt a támogatást elsősorban a jómódúak tudják igénybe venni, és mintegy 34 százalék gondolja azt, hogy az adókedvezmények egyformán kedveznek a jobb és a rosszabb anyagi körülmények között élőknek. Az adókedvezmény megszűnését, és ezzel párhuzamosan az átlagos és az átlag alatti jövedelműek támogatásának emelését a lakosság 58 százaléka támogatja, az ellenzők aránya 28 százalék. Legnagyobb számban azok a rosszabb anyagi helyzetben lévő, gyermeket nevelők szorgalmazzák az elképzelést, akik rendszeres családvédelmi támogatásban részesülnek. Egyedül a diplomások körében nincsenek többségben az adókedvezmény megszüntetését támogatók.(Nszab, 1., 3. old.)

Idén 52 céget privatizálnak

A privatizáció befejezésével három cég kezébe kerülhet az állami vagyon kezelése. A kormány előtt lévő javaslatok közül ugyanis az egyik ezt indítványozza, míg Sárközy Tamás reformügyi kormánybiztos, illetve egy volt privatizátorokból álló munkacsoport egyaránt egy megaszervezet létrehozását preferálja.