BELPOLITIKA

Az easyJetnek terhesek a kismamák

Nem volt hajlandó a berlini Schönefeld repülőtérről Budapestre szállítani egy kismamát az easyJet légitársaság, mert a hetedik hónapban lévő Kóbor Ildikónál nem volt igazolás arról, hogy 'repülésre alkalmas'. Az easyJet munkatársai levezették a fiatalasszonyt és társát a repülőgépről, kezükbe nyomták korábban feladott, húszkilós csomagjukat, majd az információnál azt kérték tőlük, kerítsenek német orvosi igazolást arról, hogy a kismama nem a gépen fog szülni. Később belátták, hogy ezt német ismeretség nélkül, vasárnap meglehetősen nehéz vállalkozás. Ezt követően a fapados légicég alkalmazottai 'megenyhültek', mondván bármilyen magyar nyelvű igazolást is elfogadnak. Kóbor Ildikó azonban nem rendelkezett ilyennel sem, itthon ugyan az utazást megelőzően konzultált orvosával, aki megnyugtatta, minden rendben van, repülhet, az azonban egyiküknek sem jutott eszébe, hogy mindezt írásba fektessék. A pár később szerette volna fel nem használt jegyét áttetetni másnapra, a légitársaság azonban fel akarta számolni a jegymódosítás költségeit, így a fiatalok letettek szándékukról. A társaság szabályzatára hivatkozik, miszerint a terhesség 28. és 35. hete között csak igazolással, azt követően pedig sehogy sem engednek fel terhes nőt a gépekre. Csakhogy a pár Berlinbe is az easyJet járatával repült, és akkor senki nem emelt kifogást a terhesség miatt. A légitársaság internetes oldalán a jegyfoglalók nem találkoznak a terhes anyákról szóló kitétellel, mint ahogy a fuvarozási feltételek szerint is csak az zárható ki az utazásból: aki veszélyezteti utastársa testi épségét, sértegeti a személyzetet, vagy úgy viselkedik, hogy az ellen az utastársak joggal tiltakoznak. (Nszab, 1., 21. old.)

Elindul a panelprogram

Ma jelenti be a kormányfő kabinetje száz lépés programjának a panellakások korszerűsítésére vonatkozó elemeit. A kabinet számításai szerint egy átlagos panellakás felújítása - hőszigetelése, nyílászárók korszerűsítése - 1,2 millió forintba kerül, ennek kétharmadát az állam és az önkormányzatok állnák, és csak a fennmaradó harmadot kellene a lakóknak saját erőként biztosítaniuk. Az önkormányzati szövetségek már korábban jelezték: a helyhatóságoknak nincs pénzük arra, hogy finanszírozzák ezt a programot. Egyesek szerint nehézséget okoz majd a 400 ezer forint előteremtése a panellakóknak is, akik többnyire a legszegényebb réteghez tartoznak. Ezt orvosolja a kormány azzal a most indítandó új hitelkonstrukcióval, amellyel lakóközösségek és önkormányzatok 15 éves futamidőre vehetnek fel pénzt 5-6 százalékos, államilag támogatott kamat mellett. A Panel plusz elnevezésű programra 20 milliárd forintot biztosít a kormány, ebből remények szerint 25 ezer panellakás korszerűsíthető. Bővítenék a lakótelepi rendőrségek számát is. Idén 11 egységet terveznek megalakítani, a többi közt Budaörsön, Debrecenben, Kaposváron és Miskolcon állna fel lakótelepi rendőrség. A cél az, hogy 2010-re valamennyi ezer főnél nagyobb lakótelepen alakuljon rendőrség. A kabinet célja az is, hogy a lakótelepeken szélesítse a helyi önkormányzás társadalmi bázisát. Így - a tervek szerint - pályázatot hirdetnek az önkormányzatok és a civil szervezetek számára, olyan célokkal, mint a lakosság közösségi együttműködésének fejlesztése, köztisztasági akciók megvalósítása, illetve park- és játszóterek korszerűsítése.(Nszab, 2. old., NSZ 3. old.)

A Tárkinál is vezet a Fidesz

A teljes népesség 30 százaléka szavazna a Fideszre és 26 százaléka választaná a szocialistákat egy most vasárnapi választáson - derül ki a Tárki adataiból. Ebben a körben az SZDSZ 5, az MDF 2 százalékot érne el. A biztos pártválasztók 47 százaléka szavazna a nagyobbik ellenzéki pártra, míg 38 százalék a szocialistákra. Az SZDSZ bejutna a parlamentbe, hiszen a biztos pártválasztók 7 százalékát tudhatja maga mögött, míg az MDF 2 százalékos eredménye ehhez kevés. A felmérés egyébként azt mutatja, hogy megállt a kormány három hónapja tartó mélyrepülése. (Nszab. máj. 28., 4. old., NSZ máj. 28., 3. old., MN máj. 28., 2. old.)

Negyvenhat már megvan a százból

A szakképzés megújítása lesz a kormány száz lépés programjának következő csomagja - jelentette be Kiss Péter kancelláriaminiszter. Hozzátette: a szándék az, hogy a szakképzést a munkaerőpiac igényei határozzák meg, erősödjön a gyakorlati képzés, több és jobb szakmunkás legyen, illetve rendelkezzen piacképes tudással. Kiss Péter elmondta azt is: félidőhöz érkezett a száz lépés programja, eddig 46 intézkedésről döntött a kormány. A munkavállalás területén 15 plusz 2 kiegészítő, az egészségügyben 21, a családtámogatással, valamint a szociálpolitikával kapcsolatosan 8 javaslatot már bejelentettek. A program miatt egyhónapos ráadást tart a kormány, június első hete helyett július első napjaiban fejezi be munkáját. A száz lépés politikáját érintő, még a nyári szünet előtt tárgyalandó javaslatok közé tartoznak a pályakezdőket segítő, az egyes társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos, az adózás rendjéről, a személyi jövedelemadóról, a foglalkoztatás elősegítéséről, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról, a felnőttképzésről, a prémiumévekről, valamit az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló törvény módosítását kezdeményező előterjesztések. Miközben Gyurcsány Ferenc és kormánya újabb és újabb lépéseket tesz, a pártok az eddigiekre reagálnak. A liberálisok érdemi változásnak gondolják a száz lépés program szociális területet érintő elemeit, hiszen az adókedvezményhez kötött családtámogatási rendszerrel szakít a kormány, nem helyeslik ugyanakkor azt, hogy az alanyi jogon járó családi pótlékot továbbra is megkapják azok is, akik nincsenek rászorulva. Frajna Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint Gyurcsány Ferenc bejelentése az újabb hat légimentő-bázisról nem jelent mást, mint hogy visszaállítják a kormányváltás előtti állapotot. A politikus szerint akkor ugyanis a jelenlegi négy helyett hat bázis működött. (Nszab. 2. old., MH 6. old., NSZ 4. old.)