BELPOLITIKA

Állatbarát kormányprogram

Nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozását, az állattenyésztés, a növénytermesztés versenyképességének javítását, a termőföldhasználat ésszerűsítését, a magyar élelmiszerek piacra jutásának megkönnyítését, korszerű szaktanácsadási rendszer kialakítását és a mezőgazdasági üzletrészek helyzetének rendezését kezdeményezi a kormány a Száz lépés program keretében - jelentette be Gyurcsány Ferenc kedden Gyöngyösön. A kormányfő az idén és jövőre összesen 13,7 milliárd forintba kerülő hét agrárlépést - összességében 22 intézkedést - jelentő csomagot ismertetve elmondta, hogy a legfőbb cél a mezőgazdaság és az állattenyésztés jövedelemtermelő képességének javítása, amelynek egyik legfontosabb feltétele az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása, az állattenyésztés súlyának növelése, ami egyben piacot jelent a növénytermesztés számára is, ezért 150 állattartó juthat a nemzeti földalapból takarmánytermelésre alkalmas földhöz, vásárlás vagy haszonbérlet úján. Az állam még az idén kedvezményes hitelt biztosít takarmánykukorica felvásárlásához, jövőre pedig 3,5 millió sertés után egyenként 1800 forintos, 420 ezer baromfi esetében pedig kilónként 9,50 forintos támogatást nyújt. Enyhíteni kívánják az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb állatjóléti, környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat, a növénytermesztés korszerűsítése érdekében pedig ösztönözni kívánják az energetikai célú növénytermesztés elterjedését. Ezt szolgálja, hogy szeptembertől hektáronként 7 ezer forintnyi plusz támogatást nyújt az állam az energetikai célú növények termeléséhez. (Energiaerdő esetében a plusz támogatás 50 ezer forint lesz hektáronként.) Fenn kívánják tartani a bio-üzemanyagok jövedékiadó-mentességét, és az átvételi árak hosszú távú rögzítésével ösztönzik a bioáramtermelést. Könnyebbséget jelenthet a növénytermesztőknek az is, hogy 2006-tól mentesülnek a vízkészlet-járulék fizetésének kötelezettsége alól, így hektáronként 600 forinttal csökkenhet az öntözés költsége. A földért életjáradék program negyedik ütemében már lehetőség lesz a természetvédelmi területek felajánlására is, ami újabb 7 ezer ember számára jelenthet életjáradékot - hangsúlyozta a miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy eddig 18 ezren éltek a lehetőséggel, ami átlagosan havi 32 ezer forintnyi plusz jövedelmet jelent számukra. A csomag részeként a jövőben kedvezményes hitelkonstrukciókkal kívánják ösztönözni a gazdaságos termeléshez szükséges birtokméret kialakítását, illetve lehetővé teszik a Nemzeti Földalapból az önkormányzatok tartós földhasználatát, például sportpályák építésére, közműfejlesztésre vagy szociális mezőgazdasági programok indítására. A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar élelmiszerek versenyképességének növelése érdekében, az uniós szabályok betartása mellett a jövőben fokozottabban ellenőrzik a határon túlról érkező élelmiszereket, illetve meg kívánják könnyíteni a házi termékek - lekvár, méz, sajt, kolbász, befőtt - piaci értékesítését, a termelői, értékesítői csoportok pedig támogatást kapnak. Gyurcsány bejelentette, hogy a magyar agrárszakképzésre és felsőoktatásra támaszkodva kialakítanák a regionális szaktanácsadó és tudásközpontok hálózatát, és a nem számítható károk enyhítésére létrehoznának egy közös tehervállaláson alapuló Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot, amelynek keretében a termelők által befizetett összeget azonos összeggel pótolja ki az állam. (Nszab., 10. old., NG 1., 3. old., MH, 11. old., NSZ, 5. old.)

Megkerült egészségügyi tanulmányok

Megvannak az egészségügyi tárcánál az összesen félmilliárd forintért megrendelt tanulmányok, igaz, azokat nem rendszeresítették és nem is hasznosították az Állami Számvevőszék ellenőrzésének végéig - nyilatkozta a Népszabadságnak Rácz Jenő tárcavezető. Mint ismert, nemrég a számvevők azt kifogásolták, hogy az egészségügyi tárca hatalmas összegeket költött a meg nem valósult egészségügyi reformra, az ennek előkészítéséhez kért tanulmányok pedig nem lelhetők fel, illetve azokat más célra nem hasznosították. Rácz Jenő azt mondta: az anyagok megvannak, csak nem ott, ahol a számvevők keresték. Hozzátette: az ÁSZ-vizsgálatok után megkezdték az anyagok nyilvántartásba vételét. (Nszab, 4. old.)

Luxemburgi döntésre vár vörös csillag

Továbbra is minden olyan eseményen kitűzi a vörös csillagot, amelyen annak viseletét helyénvalónak tartja - nyilatkozta a Népszabadságnak Vajnai Attila a Munkáspárt vitatott státusú politikusa. Mint ismert, Vajnait szombaton, Kádár János halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen állították elő a rendőrök, mert tiltott önkényuralmi jelképet, azaz vörös csillagot viselt. A politikus kezéből kicsavarták a koszorút, egy autóba tuszkolták, lábon rúgták, megbilincselték, és csaknem öt órán át bilincsben és vezetőszíjon tartották fogva a VIII. kerületi rendőrkapitányságon. Vajnai ellen egyébként most ötödször indul eljárás tiltott önkényuralmi jelkép viselése miatt. Az első esetben elmarasztalták ugyan, másodfokon azonban a bíróság úgy vélte: az önkényuralmi jelképek használatát tiltó hazai szabályozás ellentétes az uniós joggal, ezért az Európai Közösségek Bíróságának állásfoglalását kérte. A luxemburgi fórum még nem hozott döntést, ezért a hazai eljárás is szünetel. Vajnai a vörös csillag használatáért folytatott harcában egyébként nincs egyedül, hiszen tavaly tavasszal az ATTAC Magyarország egyesület petíciót bocsátott ki, melyben az ötágú vörös csillagot betiltó törvény eltörlését, és a csillag viselésének engedélyezését követelték. Akkor a többi közt arra hivatkoztak, hogy az Európai Unió parlamentjében számos olyan párt képviselteti magát, melynek jelképei között megtalálható a vörös csillag. A felhíváshoz az akkor még sportminiszter Gyurcsány Ferenc is csatlakozott. A hírt közlő Népszabadság egyébként cikke mellett közöl egy fényképet is a nemrég Budapesten koncertező Green Day-ről, melynek énekese a rendezvényen vörös csillagot viselt. Ellene nem indult eljárás.(Nszab, 4. old.)

Szonda: nem rendeződött át a népszerűségi lista

Az államfőválasztás nem módosította döntően a politikusok népszerűségét. A Szonda Ipsos rokonszenvlistáját most is Mádl Ferenc vezeti, az államfő indexe az előző hónaphoz képest nem változott, maradt 65 pont. Akárcsak a köztársaságielnök-választási procedúra, úgy a népszerűségi lista legnagyobb vesztese is Szili Katalin lett. A házelnök az előző hónaphoz képest 3 százalékpontot vesztett népszerűségéből, így most rokonszenvindexe 54 pont. Igaz, mindez nem módosította pozícióját, a politikusnő továbbra is második a rangsorban. A dobogó alsó fokát Dávid Ibolya foglalja el, az MDF elnöke indexe 1 százalékot emelkedett, vagyis jelenleg 53 pont. Negyedik Göncz Kinga (53) esélyegyenlőségi miniszter, ötödik Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, mindkettejük indexe stagnált. Ami a koalíciós pártok elnökeit illeti: Kuncze Gábor tizedik a sorban 45 ponttal, Hiller István pedig a tizenkilencedik 41 ponttal, mind a szabad demokrata, mind a szocialista pártelnök mutatója 2 százalékponttal csökkent májushoz képest. Meglehet, a 2 pontos visszaesés statisztikailag nem számít jelentősnek, nehéz nem azt hinni, hogy nem az államfő-választási fiaskó áll a számok mögött. Gyurcsány Ferenc csak egy százalékpontos visszaesést szenvedett el, jelenleg a lista 12. helyén áll 44 ponttal.(Nszab, 2. old.)