Legfrissebb értékelésében Brüsszel magasabb államháztartási hiányt prognosztizál a következő két évre, mint a magyar kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat. A GDP-arányos államháztartási hiány az idén várható 10,1 százalékról jövőre 7,4, 2008-ban 5,6 százalékra csökken, de így is magasabb lesz a módosított konvergenciaprogramban célul tűzött 6,8, illetve 4,3 százaléknál. A különbséget Joaquín Almunia pénzügyi biztos azzal magyarázta, hogy a bizottsági jelentés csak a már elfogadott kormányzati intézkedések hatásaival számol, a tervbe vett lépésekkel, egyebek között a 2007-es költségvetéssel nem. A magyar gazdaság kilátásairól szóló elemzés szerint a megszorító csomag jövőre jelentősen visszaveti a belső keresletet, aminek következtében az idei 4 százalékról 2,4 százalékra lassul a növekedés üteme. Az értékelés ugyanakkor hiányos, mert az Európai Bizottság még nem tudta figyelembe venni azokat a deficitet csökkentő intézkedéseket, amelyekről eddig nem született parlamenti döntés. A bizottság a magasabb hiány mellett nagyobb inflációval és gazdasági növekedéssel is számol, azaz a költségvetésnek többletbevételeket jelentő makropályát rajzolt fel. A Napi Gazdaság számításai szerint a 2007-es büdzsé, pontosabban annak bevételi tervei inkább a lakosságnak okoznak majd nagyobb tehernövekedést. Elsősorban az egyéni egészségbiztosítási járulék két lépcsőben, 7 százalékra történő emelése lesz fájdalmas. Szintén drasztikus mértékben, közel negyedével nőtt a lakossági illetékek bevételi előirányzata, ez elsősorban a gépjármű-átírási illeték emelkedésével, illetve az infláció közeli ingatlanár-emelkedéssel magyarázható. A magánszemélyeket - a csak a legnagyobb bevallott jövedelmi szegmenst érintő szolidaritási adó mellett - szja-oldalról is 13 százalékos többletelvonás sújtja. A sávhatár viszont növekszik, 1,55 millióról 1,7 millióra, ami csökkenti a fizetendő adót. Érzékenyen érinti a fogyasztói kosarának jelentős részét fogyasztási cikkekre költő kis pénzű lakossági réteget az áfakulcsok egységesítésének hatása is, amely a 6 százalék felettire tervezett infláció mellett az egyik fő ok a 7,7 százalékos előirányzat-növekedés hátterében. Vállalati vélemények szerint a büdzsétervek egyértelműen a fejlesztési lehetőségek szűküléséhez vezetnek. (NG, 1., 3. old., NSZ, 5. old., MH, 10. old.)
Napi Online Gazdaság