A kezdeményezést Orbán Viktor Fidesz-elnök az október 23-án tartott megemlékezésen jelentette be az Astoriánál. Ha az OVB úgy ítéli meg, hogy a javaslatokkal egyértelműen a kormány programját akarják felülírni, nem hagyhatja jóvá azokat. A testület esetleges kedvező döntése ellen is bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat - és várhatóan ez be is fog következni -, ami után az eddigi tapasztalatok szerint csak 3-4 hónap múltán születik állásfoglalás.
Ha úgy szól a döntés, hogy az OVB-nek új eljárást kell indítania, azt ugyancsak meg lehet támadni, mint ahogyan egy népszavazásról szóló parlamenti határozatot is. A hétigenes népszavazás legnagyobb vesztese a szakértők szerint az egészségügy és a nyugdíjkassza lenne: már jövőre legalább 212 milliárd, illetve 30 milliárd forintos kieséssel számolhatnának, hosszabb távon azonban az oktatás járna a legrosszabbul.
A Szonda Ipsos felmérést készített a kezdeményezésről. E szerint a válaszadók 5 százaléka nem ért egyet vele, míg 39 százalék ellenzi azt, 68 százalék szerint pedig nem érdemes ötmilliárd forintot - ennyibe kerülne a referendum - kiadni a voksolásra. A megkérdezettek 85 százaléka véli úgy, hogy szükség van reformokra, 71 százalék szerint ehhez megszorítások is szükségesek. 57 százalék azon az állásponton van, hogy a Fidesz a saját érdekében cselekszik, ellentétben az ország érdekeivel. A Népszabadság egyébként ismerteti és elemzi is a népszavazásra javasolt kérdéseket. (Nszab. 1., 2., 16. old.)
