Sérti a tanszabadságot, a tudományos élet szabadságát és a felsőoktatási intézmények autonómiáját, ezért több ponton is alkotmánysértő a májusban elfogadott új felsőoktatási törvény - szögezte le tegnap nyilvános ülésen kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság (AB). Az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök küldte meg előzetes normakontrollra, egyebek mellett azt kifogásolva, hogy a felsőoktatási intézmények vezetésében domináns szerepet játszó irányító testületeket kell létrehozni, amelyeket az intézményi autonómiát korlátozó jogkörökkel ruháznak fel.
Az AB megállapította, hogy az új felsőoktatási törvénynek az államfő által támadott rendelkezései valóban sértik az alkotmányban biztosított tanszabadságot, a tudományos élet szabadságát és a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Ilyenek például az irányító testület létrehozásának szabályai, mert a széles körű jogosítványokkal felruházott grémiumból eleve kizárják az érintett egyetem oktatóit és hallgatóit. Ráadásul azzal, hogy az irányító testület létrehozásának elmulasztását a támogatás megvonásával büntethetik, az egyetemekre nyomást gyakorolhatnak a kormány által javasolt tagok elfogadása érdekében. Hasonlóképpen alkotmánysértő, hogy a kormány a tudományos élet képviselőinek megfelelő bevonása nélkül határozhatja meg, hogy mely tudományágakban folyhat doktori képzés.
Mindez azt jelenti, hogy az oktatási tárcának át kell dolgoznia a törvényt. Szüdi János közigazgatási államtitkár szerint a korrigált változat már november elején az Országgyűlés illetékes bizottsága elé kerülhet. A reform lényegi elemeit ugyanis szerinte nem érintik a kifogások. Az AB azon aggálya például, hogy az irányító testületek dönthetnek bizonyos, a tudományt érintő kérdésekről, holott a tudomány képviselőit kizárják a testületből, könnyen kiküszöbölhető.
