Az esetről tegnap számolt be a Népszabadság. Az ügy lényege: egy egyelőre ismeretlen férfi Sztipánovics Zoltán elhagyott személyi igazolványát felhasználva megvásárolta a fent említett Britton-céget. Az ügyben most feljelentést tevő Kerék Csaba és az átírást végző ügyvéd azt állítja: jóhiszeműen járt el. A Britton-vezető szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a cégnek az értékesítéskor nem volt köztartozása. Egyébként, mint mondta: a vevő azzal az elképzeléssel állt elő, hogy a cég tiszta múltját az építőiparban kamatoztatja, és kilátásba helyezte, hogy a társaság másik felét később megvásárolja. (Ez egyébként ma is Kerék Csaba tulajdonában van.)
Cégbírósági adatok szerint a cégfantomizálás manapság népszokássá vált: évente ezres nagyságrendben kell vég-, vagy felszámolási eljárás nélkül törölni olyan cégeket, amelyeket fellelhetetlen, vagy számonkérhetetlen személyeknek értékesítettek. A kormány egyébként már jóváhagyta, így napokon belül a törvényhozók elé kerül a cégfantomizálás elleni törvénymódosítás. E szerint az eladástól számított öt éven belül a tartozások hátrahagyásával törölt cégek esetében az előző tulajdonosnak kellene bizonyítania, hogy ő terhek nélkül, jóhiszeműen értékesítette a vállalkozást. Ha a bíróság ellene ítél, a kifizetetlen számlák után a volt tulajdonosok is anyagi felelősséggel tartoznának. Ezen túl a jogszabály növeli a cégek adásvételében résztvevők felelősségét. Csakhogy ehhez szükséges lenne egy összetett, és naprakész, könnyen elérhető nyilvántartás.
Érdekes összefüggésre bukkant az ügy kapcsán a Népszava. A cégfantomizálás kapcsán ugyanis megszólalt Treit Péter, a Multi-Med Profil ügyvezetője. (A Sztipánovics papírjaival megvásárolt céget, a BR Med-Support Kft.-t 2002-ben alapította 10 millió forint jegyzett tőkével a Britton és a Multi-Med Profil Kft.) Treit neve azonban a napilapnak más ismerős volt a K and H-ügy kapcsán. Emlékezetes, az egyik kereskedelmi csatorna riporternője a milliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attilával folytatott beszélgetése során a többi közt beszámolt arról, hogy Ihász Sándorral, a Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztályának vezetőjével találkozott egy ügyészségi interjú elkészítése előtt. Később, a riporternő ügyészségi meghallgatásán azt mondta: az álbrókert Treit Péteren keresztül ismerte meg.(Nszab, 1., 11. old., NSZ 3. old.)
