BUX 131071.24 -1,07 %
OTP 40970 -1,66 %
header

BELPOLITIKA

Nagyvezető Cikk

Gergényi továbbra is hallgat

Továbbra is hallgat Budapest rendőrfőkapitánya arról, miért kérte nyugdíjazását. Tegnap Petrétei József igazságügyi miniszter kiállt Gergényi Péter mellett, közleményben jelezte: a szaktárca elégedett a rendőri vezető munkájával. Petrétei napokon belül dönt arról, elfogadja-e Gergényi nyugdíjazási kérelmét. Tegnap több kormányzati politikus és befolyásos kormányzati tényező is lobbizott Gergényinél, és próbálták maradásra bírni. A főkapitányt személyesen kereste fel Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, aki a találkozó után úgy nyilatkozott, Gergényi főkapitánysága alatt a főváros bűnüldözési statisztikája javult, Budapest Európa legbiztonságosabb fővárosa, és szeretné, ha az is maradna, ezért tárgyal a kormány illetékeseivel, és minden befolyását latba veti a főkapitány visszatartása érdekében. Az SZDSZ megköszönte a rendőrségnek, hogy védi a köztársaság demokratikus rendjét, Kuncze Gábor elnök leszögezte: az esetleges túlkapásokra hivatkozva sem lehet megkérdőjelezni a rendőrség október 23-i fellépésének jogosságát. A párt ezért arra kéri az igazságügy-minisztert és a miniszterelnököt: fontolják meg, elfogadják-e Gergényi Péter és más rendőri vezetők nyugdíjazási kérelmét. Hogy a főkapitány miért távozott, arra több magyarázat is van: egyesek szerint egyszerűen elege lett a politikai támadásokból, mások szerint így próbál nyomást gyakorolni a kormányra, változtassa meg a rendőrségi törvényt, és ha az általa támogatott módosításokra a kabinet rábólint, eláll nyugdíjba vonulási szándékától. Felmerült az is, hogy Gergényi a nyugdíjrendszer tervezett módosítása miatt készül mihamarabb nyugdíjas éveibe lépni, ezt azonban a Népszabadság szerint - cáfolja az, hogy a rendszer csak 2008-tól változik meg, ráadásul, akinek megvan a 20 éves szolgálati viszonya - Gergényinek több mint negyven éve van -, az még a régi rendszer szerint vonulhat nyugállományba. A Magyar Hírlap arról ír: a rendőrség tábornoki karának minden harmadik tagja nyugdíjazását kéri december 31-ig, a rendvédelmi szerveknél ugyanis attól tartanak, a nyugdíjba vonulás szabályainak változása hátrányosan érinti őket. A Hírlap szerint ugyanis míg eddig a rendőrök utolsó évi keresetük plusz a jutalmak alapján kalkulálták a nyugdíjat, az új rendszerben az utolsó öt év átlagát vennék alapul, jutalom nélkül. Egy középvezető jelenleg 200-220 ezer forintos nyugdíjra számíthat, ami az új szabályok szerint 60-80 ezer forinttal lehet kevesebb. Az újság egyébként úgy értesült, rendőri körökben visszatetszést váltott ki Gergényi nyugdíjazási kérelme, a főkapitány ugyanis állítólag korábban beosztottjai ilyen irányú kérelmeit következetesen elutasította.(Nszab, 4. old., MH 2-4. old., NSZ 8. old.)

Még több cikk

11.
07.
08:47

A lakosságnak jobban fáj a büdzsé

Legfrissebb értékelésében Brüsszel magasabb államháztartási hiányt prognosztizál a következő két évre, mint a magyar kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat. A GDP-arányos államháztartási hiány az idén várható 10,1 százalékról jövőre 7,4, 2008-ban 5,6 százalékra csökken, de így is magasabb lesz a módosított konvergenciaprogramban célul tűzött 6,8, illetve 4,3 százaléknál. A különbséget Joaquín Almunia pénzügyi biztos azzal magyarázta, hogy a bizottsági jelentés csak a már elfogadott kormányzati intézkedések hatásaival számol, a tervbe vett lépésekkel, egyebek között a 2007-es költségvetéssel nem. A magyar gazdaság kilátásairól szóló elemzés szerint a megszorító csomag jövőre jelentősen visszaveti a belső keresletet, aminek következtében az idei 4 százalékról 2,4 százalékra lassul a növekedés üteme. Az értékelés ugyanakkor hiányos, mert az Európai Bizottság még nem tudta figyelembe venni azokat a deficitet csökkentő intézkedéseket, amelyekről eddig nem született parlamenti döntés. A bizottság a magasabb hiány mellett nagyobb inflációval és gazdasági növekedéssel is számol, azaz a költségvetésnek többletbevételeket jelentő makropályát rajzolt fel. A Napi Gazdaság számításai szerint a 2007-es büdzsé, pontosabban annak bevételi tervei inkább a lakosságnak okoznak majd nagyobb tehernövekedést. Elsősorban az egyéni egészségbiztosítási járulék két lépcsőben, 7 százalékra történő emelése lesz fájdalmas. Szintén drasztikus mértékben, közel negyedével nőtt a lakossági illetékek bevételi előirányzata, ez elsősorban a gépjármű-átírási illeték emelkedésével, illetve az infláció közeli ingatlanár-emelkedéssel magyarázható. A magánszemélyeket - a csak a legnagyobb bevallott jövedelmi szegmenst érintő szolidaritási adó mellett - szja-oldalról is 13 százalékos többletelvonás sújtja. A sávhatár viszont növekszik, 1,55 millióról 1,7 millióra, ami csökkenti a fizetendő adót. Érzékenyen érinti a fogyasztói kosarának jelentős részét fogyasztási cikkekre költő kis pénzű lakossági réteget az áfakulcsok egységesítésének hatása is, amely a 6 százalék felettire tervezett infláció mellett az egyik fő ok a 7,7 százalékos előirányzat-növekedés hátterében. Vállalati vélemények szerint a büdzsétervek egyértelműen a fejlesztési lehetőségek szűküléséhez vezetnek. (NG, 1., 3. old., NSZ, 5. old., MH, 10. old.)

Szerző(k):
Napi Online Gazdaság