Nem csupán a bankok, hanem a gazdaság középtávú kilátásait illetően is nagy csalódásként értékelte a bankadó újabb egy évvel történő meghosszabbításáról szóló kormányzati döntést Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. Mint mondta, az európai viszonylatban kirívó mértékűnek számító, immár tartósan fennálló pluszterhet be kell építeni a hitelintézetek gazdálkodásába, ami azzal jár, hogy a bankok nem fogják tudni támogatni a gazdaság hiteligényét.
A jegybank legutóbbi hitelezési felmérése egyértelműen arra utalt, hogy a különadó miatt már most is befékeztek a bankok (Napi Gazdaság, 2011. február 25.). Több jel is mutat arra, hogy az anyabankok forrásaikat biztosan más országokba allokálják majd. Ebben az esetben pedig még pénzszűke is nehezíti a kölcsönhöz jutást (mint arra már volt példa ebben az országban). A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) azt gondolják, hogy a korlátozott hitelkínálat végső soron a kis- és középvállalati szektort sújtja. Az Új Széchenyi terv ugyan valamit segít ezen a helyzeten (mint azt a bankok eddigi hitelhajlandósága is mutatta, a kisebb cégeket ugyanis a támogatás reményében tartják a pénzintézetek ígéretesnek), de ez a kedvezőtlen hatások kompenzációjára nem elegendő.
A nagyvállalatok is lassan teljesen eltűnhetnek a magyarországi hitelpiacról. Számukra jobb (és olcsóbb) megoldás ugyanis, ha az anyavállalat egy anyabanktól vesz fel kölcsönt, és azt "leosztja" az itteni cégnek. A piacon egyre erőteljesebben terjed az a nézet, hogy az anyabankok a friss számok ismeretében drasztikus lépésekre is elszánhatják magukat.
