A korábbi két felmérés alapján úgy tűnt, hogy a vállalati hiteleknél véget érhetett a négy éve tartó szigorítási ciklus, a legfrissebb felmérés viszont ennek éppen ellenkezőjét bizonyítja - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérését ismertető tájékoztatón. Ehhez elsősorban a kockázati tolerancia csökkenése járult hozzá, de új elemként a banki válaszokba bekerült az is, hogy az alacsony jövedelmezőség is a hitelkínálat visszafogásának irányába hat. A különadó hatására tehát egyértelműen kevesebb vállalat juthat hitelhez.
A lakáscélú jelzáloghitelek esetében a szigorítás úgy jelentkezik, hogy a kockázatosabb ügyfelek számára a bankok csak drágábban folyósítanak kölcsönöket (ezt szabályozási változás is indokolja). A vállalati és háztartási hitelkínálat visszafogása az MNB szakemberei szerint azt eredményezheti, hogy a hitelezési aktivitás fordulópontja 2011 második félévére tolódhat. Nagy Márton, az MNB igazgatója elismerte azonban: lehetséges, hogy ez optimista becslés.
A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra: az, hogy a bankok lakossági portfóliójának romlása jelentősen lassult, csak látszólagos. Az adatok alapján ugyanis úgy tűnik, egyre több adós kerül bajba, a bankok azonban igyekeznek az ő helyzetükön időlegesen javítani. Az előző év utolsó negyedévében az átstrukturált jelzáloghitelek esetén a lejáró türelmi időszakokat sok esetben meghosszabbították, de jelentős volt az új átstrukturálások száma is. 2010 végére az átstrukturált jelzáloghitelek állománya a teljes jelzáloghitel-állomány arányában a korábbi hét után elérte a kilenc százalékot. A különböző fizetési könnyítések lejárta után az adósok terhe mintegy 40 százalékkal nőhet, ami sok kölcsön végét is jelentheti.
Az MNB szakemberei szerint kár azt találgatni, hogy mennyire hárítják át a bankadót a pénzintézetek ügyfeleikre. Mindegy ugyanis, hogy ez vagy a kockázati költségek növekedése vezet - mint az jelenleg érzékelhető - a kamatkülönbözet növeléséhez. A negatív hatások között említették a kilakoltatási moratóriumot is. Ennek hatására a meglévő hitelek drágábbak, az újonnan felvenni szándékozott kölcsönök pedig alacsonyabb összegűek. A moratórium hatására ugyanis tulajdonképpen eltűnik a kölcsönök mögötti fedezet.
