Tájékoztatást adott a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a bajba jutott adósok megsegítésére vonatkozó elképzeléseiről - derült ki a szervezet országjelentéséből. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozását a miniszterelnök tavaly júniusban jelentette be, meglehetősen nagy ívű tervet felvázolva. A NET az eredeti elképzelések szerint a devizahitelek forintra váltását, majd minden lakáshiteles kisegítését biztosította volna. Hamar kiderült azonban, hogy ez aligha finanszírozható vállalkozás (a társadalmi igazságtalanságáról nem is beszélve). A koncepció így egyre olvadt, de még abban a formában sem vált véglegessé (elfogadására az utolsó határidő tavaly október volt).
Az IMF jelentésben szereplő - szintén még véglegesítés előttinek jelzett - változat tulajdonképpen a nemzetgazdasági miniszter által tavaly ismertetettnek (Napi Gazdaság, 2010. november 1.) felel meg. Homályos pontok pedig az akkorihoz hasonlóan akadnak. Továbbra sem világos, hogy a bankok által saját hatáskörben eddig is alkalmazott adóssegítő programokat (ez a NET-koncepció első fázisa) hogyan ösztönözné a kormány. Az sem derül ki, hogy az előbbin átesett, ám ismét bajba került adósoknál alkalmazandó állami garancia mennyiben különbözik a jelenleg is meglévő, de szinte senki által nem igénybe vehető megoldástól. Azt viszont rögzítik, hogy ezért díjat szednének, ami részben finanszírozza is a rendszert. A program kiterjedtségét pedig eleve korlátozza, hogy csak azok az alacsony jövedelmű háztartások lennének jogosultak minderre, amelyek legalább 12 egymást követő hónapon keresztül eleget tettek a jelzáloghitelre vonatkozó fizetési kötelezettségüknek. Az IMF-dokumentumban szereplő National Asset Management Agency a második és az ezt követő pillért felügyelné.
A legproblematikusabbnak továbbra is a harmadik pillér tűnik. E szerint ugyanis, ha az előző kettő nem vezet eredményre, akkor a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, majd azt bérbe adná a végképp elbukott adósnak. Ehhez viszont az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal (Napi Gazdaság, 2010. december 12.). A 90 napon túl nem fizető több mint százezer jelzáloghiteleshez képest az előirányzott kiadások pedig (lásd táblázatunkat) igen csekélyek. Érdemes ezzel kapcsolatban azt is felidézni, hogy a már szintén korábban bejelentett önkormányzati bérlakásprogramról (amely alapot adhatna és ki is egészíthetné a NET szisztémáját) egyelőre szintén nem ismertek konkrétumok.
