A Stabilitás Pénztárszövetség egyértelműen sikernek tekinti, hogy a rendszer megszüntetését célzó diszkriminatív jogszabályok, a szándékos adminisztratív akadályoztatás és a pénztárakkal szembeni negatív kormányzati kampány ellenére több mint százezer ember szavazott bizalmat 2011. január 31-éig a magán-nyugdíjpénztári rendszernek - jelentette ki Bába Julianna elnök a szervezet sajtótájékoztatóján. A szektor egészét átfogó szövetség negyedik negyedéves gyorsjelentése szerint a kasszák az előző évben igen jó eredményeket értek el. Akadt olyan pénztári portfólió, amelynél a reálhozam 6,26 százalékra rúgott (az infláció 2010-ben 4,7 százalék volt). A tagok egyéni számláin a kezelt vagyon 25,6 százalékkal (2379,4 milliárd forintról 3036,1 milliárdra) emelkedett. A szövetség előzetes számításokon alapuló becslése szerint a 3,1 millió tag mintegy 70 százaléka (2,3-2,5 millió fő) számíthat reálhozamra. Juhász Istvánné főtitkár szerint negatív reálhozamra főként azoknak kell felkészülniük, akik a gazdasági válságot megelőző időszakban (2006 és 2008 között) váltak pénztártaggá. Náluk ugyanis még nem tudták a kasszák maradéktalanul ledolgozni a pénzügyi válság miatt elszenvedett veszteségeket. Idővel azonban náluk is rendeződött volna helyzet, csakhogy most ebbe durván belenyúlt a kormányzat - állította a főtitkár.
Bába hangsúlyozta, hogy a január 31-i határidő nem jelenti azt, hogy mindennek vége. A Stabilitás bízik abban, hogy alkotmánybírósági beadványai eredménnyel járnak, de a vagyonátadás körül is sok még a teendő. Az elnök egyébként úgy kalkulál, hogy 3,2 százalékos aránynál jóval magasabb, összesen 350-400 milliárd forint maradhat a pénztáraknál, ami 4-8 kassza túlélését biztosíthatja. A Stabilitás vezetői is elismerték azonban, hogy a jogszabály által jelenleg lehetővé tett 0,9 százalékos költségszint (ennyit vonhatnak be a tagdíjakból) nem teszi lehetővé a gazdaságos működést. Mint elhangzott: a jogalkotóknál megpróbálják elérni, hogy reálisabb szintre, 2,5-3 százalékra emeljék ezt az értéket.
