Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Duna mellett kialakított hét tárolókazetta mellett a hegyek között létezik egy nyolcadik is. De míg az első hét rekultivációja már évek óta folyik, a Neszmély-Süttő melletti vörösiszap-tározó úgy áll, ahogyan azt 1997-ben, a timföldgyár leállásakor otthagyták. Ennek oka vélhetően az, hogy ez utóbbi kezelői joga gyakran cserélődött - most éppen egy osztrák cég kezében van, az pedig semmit sem csinál vele.
Az almásfüzitői tározó rekultivációját a Tatai Környezetvédelmi Zrt. - illetve jogelődei - végzi a nyolcvanas évek közepétől. Hidvégi Imre igazgató a Napi kérdésére elmondta, hogy a 100 hektáros hét kazetta területének 85 százalékát már rekultiválták, a maradék 30 hektárral pedig várhatóan 6-8 év múlva végeznek. Az általuk kifejlesztett technológia lényege az, hogy a vörösiszap-tározót komposzttal fedik be és erre növényzetet ültetnek. A teljes terület befedését követően pedig 30 évig a cég kötelessége az utógondozás is.
A tatai cég mindezekért nem kap költségvetési támogatást, bevételei ugyanis a hulladékfeldolgozásból származnak. Ezekből nemcsak a rekultiváció költségeit kell fedezniük, hanem a további három évtizedes karbantartás kiadásait is. A tatai cég üzemében egy évben 412 ezer tonnányi ipari és mezőgazdasági hulladékot dolgozhatnak fel komposzttá. A cég által kifejlesztett technológiát - amelyet hatvan fő üzemeltet - több szinten, több hatóság ellenőrzi. Nem csupán a végterméket, a komposztot vizsgálják, de a termelés különböző fázisait is ellenőrzik. Hidvégi kérdésünkre elmondta: az ajkai balesetet követően volt olyan nap, hogy hat hatóság emberei vették górcső alá a rekultivációs technológiát.
