Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Átrajzolta az európai betétbiztosítási rendszerek "térképét" is a gazdasági válság. Nem csupán a betétbiztosítási díjak emelkedtek, de a stabilitás jegyében megváltozott az alapok képzésének rendszere is. Míg korábban több, jelentős gazdasági potenciállal rendelkező ország - például Nagy-Britannia - utólag töltötte fel az alapokat, mára már az előre képzett tartalék vált általánossá. Mindez persze nem véletlen, hiszen a banki csődök miatt felértékelődött a betétbiztosítási alapok jelentősége.
Ennek egyik következménye az is, hogy lassan egységes lesz az európai alapok fedezettségi mutatója. A magyar érték egyelőre elmarad a 1,5 százalékos uniós alsó limittől, ezért a magyarországi pénzintézeteknek a jövőben magasabb betétbiztosítási díj fizetésével kell számolniuk. Fekete-Győr András, az OBA igazgatója a Napi Gazdaság kérdésére elmondta, hogy az évek óta fokozatosan csökkenő díj ellenére a 90 milliárd forintot is meghaladja az OBA tartaléka. Ezt azonban a jövőben szélesebb alapra - a teljes betétállományra! - kell majd vetíteni, így alaposan megugorhat a befizetendő díj mértéke is. Egyes becslések szerint a 2020-as határidőre - akkorra kell ugyanis elérni az 1,5 százalékos fedezettségi arányt - három-négyszeresére kell duzzasztani az OBA tartalékát. Ezt a becslést az OBA igazgatója nem erősítette meg, csupán annyit mondott, hogy jelentős növekedést kell elérniük tíz év alatt.
Alapvető változás lesz az is, hogy a bankok portfóliójuk minősége szerint fizetnek majd betétbiztosítási díjat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon hitelintézetek, amelyek portfóliója gyengébb, többet, amelyek pedig jobb, azok kevesebb díjat fizetnek. Ez bizonyára feszültséget kelt majd a hazai pénzintézetek körében, hiszen a díj mértéke egyben minősítést is jelenthet. Egyébként ez a rendszer sem új az unióban, hiszen a 27 ország negyedében már így fizetnek díjat a pénzügyi szektor tagjai.
Még ennél is fontosabbnak tartja Fekete-Győr András a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) való kapcsolat újraértelmezését. Megítélése szerint ugyanis a problémák jelentős része megelőzhető jobb információáramlással és szorosabb együttműködéssel. A PSZÁF ugyanis - s evvel több szakértő egyetért - meglehetős passzivitással figyelte a hazai pénzügyi szektorban zajló eseményeket. Elsősorban a bankokat, s nem a fogyasztókat-ügyfeleket védte. Ezen mindenképpen változtatni kell - húzta alá az OBA első embere -, mert a pénzügyi szektor stabilitása nem képzelhető el alaposabb ellenőrzés és jobb információáramlás nélkül. Az esetleges bankcsődök ugyan az OBA-nál csapódnak le, a válság elkerülése viszont az egész ország gazdasága szempontjából létszükséglet.
