- A magyarországi WestLB előbb Milton Bankként, majd néhány hónapra rá Gránit Bank néven folytatta tevékenységét. Azzal azonban bizonyára ön sem számolt, hogy hasonlóan rövid idő alatt ilyen komoly terhek rakódnak a bankszektorra. Nem bánja, hogy elvállalta az új pénzintézet vezetését?
- A válság következtében sok mindent előre lehetett látni, így a forráshiány, a minősített hitelek arányának növekedése, a kockázatvállalási hajlandóság visszaesése is benne volt a kalapban. Várhatóak voltak a rossz portfólió kezeléséből és a likviditás szűkítéséből fakadó következmények is. Ezzel együtt is úgy gondolom, a mostani helyzet kiváló lehetőséget jelent egy hazai banknak az indulásra, kiváltképp, ha az ügyfelek egy bizonyos körének professzionális szolgáltatást tud nyújtani. Én a piaci rések megszerzésében hiszek.
- A bajor anyabank korábban főleg az itteni német érdekeltségű cégeket célozta meg és a nagyvállalati ügyfélkört bővítette. Ez ugye már a múlté?
- Nem feltétlenül, hiszen a meglévő ügyfélkörünket meg szeretnénk tartani. Erre alapozva persze bővítenénk tevékenységi körünket a lakossági, továbbá a kis- és középvállalati üzletágakban. Kezdetben jól körülhatárolt, megbízható ügyfélkör irányában és meghatározott részpiacok felé nyitunk újszerű pénzügyi megoldásokkal.
- Fiókhálózat nélkül?
- Igen. Nem gondolkodunk költséges hálózat építésében, inkább a különböző pénzügyi és biztosítási szolgáltatást nyújtó partnerekkel való együttműködésre fokuszálunk. Mindezek mellett még ebben az évben elkezdjük saját mobil bankári hálózat felállítását is.
- A takarékszövetkezeteket direkt nem említette?
- A takarékszövetkezeti szektorral való együttműködésben nagy üzleti lehetőséget látok, de mint minden területen, itt is csak a kölcsönös üzleti előnyök esetén képzelhető el együttműködés.
- Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy fiókhálózat nélkül nem lehet jelentős számú ügyfelet megszerezni és megtartani...
- A Gránit Bank kezdetben hangsúlyozottan egy piaci rést akar betölteni: elsősorban azokat az ügyfeleket célozzuk meg, akik fogékonyak az internetes bankolásra. A nagyvállalatok esetében a kevésbé tőkeigényes, specializált szolgáltatásokban szeretnénk erősíteni pozícióinkat. A kis- és középvállalkozásokat célzott hiteltermékekkel, a várhatóan szélesedő körű támogatott konstrukciókkal, valamint speciális számlacsomagokkal kívánjuk megszólítani. A lakosság esetében a tehetősebb rétegek számára kínálunk majd eszköz oldalú termékeket, és vonzó, rugalmas megtakarítási termékekkel fogunk megjelenni.
- A hátteret eddig a bajor anyabank jelentette, honnan lesz minderre forrásuk? Miből finanszírozzák majd a hitelezést?
- Forrásoldalon nem lesz akadálya tevékenységünk bővülésének. A hosszabb lejáratú intézményi forrásokon kívül természetesen számolunk a Gránit Bankban elhelyezett ügyfélforrásokkal is.
- Korábbi munkahelyén, a BG Hitel és Lízing cégnél azzal ért el sikereket, hogy kedvezőbb feltételekkel kiváltotta az ügyfelek más bankoknál lévő hiteleit. Most is ugyanezt tervezi?
- A hitelkiváltási termékekkel csak a múlt év végén jelent meg a BG Hitel és Lízing. Az előző munkahelyemen a siker kulcsa azonban nem ebben keresendő, hanem a konzervatív hitelezési politikában. Én már évekkel ezelőtt a kockázatalapú árazásban hittem és abban, hogy a jelzálogjog bejegyzése ellenére a hitelt az ügyfél jövedelméből és nem az ingatlan értékesítéséből kell visszafizetni. A válság igazolta ennek a megközelítésnek a helyességét: portfóliónk három év alatt úgy érte el a 26-28 milliárd forintos szintet, hogy a pénzügyi gondok idején sem haladta meg a két százalékot a 90 napon túli hátralékos ügyfelek aránya.
- Ezt a konzervatív bankolást kívánja folytatni a Gránitban is?
- Természetesen igen, és annak különösen örülök, hogy ezt a szemléletmódot követeli meg a Gránit Bank tulajdonosa is a menedzsmenttől.
