Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak a tavalyinál jóval kisebb és rosszabb minőségű termés, hanem az egekbe szökő művelési költségek miatt is egyre nagyobb bajban vannak a dunántúli borvidékek szőlőtermelői. Az idei rendkívül csapadékos időjárás, az elmúlt évek átlagához képest mintegy 40 százalékkal növelte a kártevők elleni védekezési költségeket, miközben a termés átlagosan 10-15 százalékkal lesz kisebb a tavalyinál. (Ugyanakkor azok a pincészetek, ahol kevés, de kiváló minőségű bort állítanak elő, nem csak a hazai, hanem a külföldi piacokon is "tarolhatnak", mert Nyugat-Európa-szerte gyenge lesz az idei évjárat.)
Tomisa Ferenc villányi termelőt nem vigasztalja, hogy a régióban lenne keresnivalója. Azt mondja, a legnagyobb gond, hogy idén a művelési költségek elszálltak. A kártevők ellen szinte folyamatosan permetezni kellett, ráadásul a viharok a mintegy 18 hektáros ültetvény harmadában súlyos károkat okoztak. A szakember szerint idén olyan betegségekkel is meg kellett küzdeni, amelyek korábban csak elvétve fordultak elő a villányi borvidéken. Tovább növeli a gondokat, hogy most is meglehetősen hideg és borús idő van, miközben a szemek egy része már rohad.
Bár a mustfok messze elmarad az ideálistól, nem tudnak várni a szürettel a dél-balatoni borvidéken sem. A Winkler pincészet főborásza, Schmidt László szerint az idei termés sorsát megpecsételte a kemény tél és a június végéig tartó ítéletidő. A hirtelen jött nyári kánikulában pedig gomba módra szaporodtak a kártevők, amelyekkel emberemlékezet óta nem küzdöttek annyit, mint idén. Egy napsütéses augusztus vége és szeptember eleje még sokat javított volna a helyzeten, ám úgy tűnik, már az utóbbira sem érdemes számítani. A mintegy 8 hektáros ültetvényen javában tart a kényszerszüret. Úgy tűnik, hogy a tavalyinál összességében mintegy 20-25 százalékkal kisebb termés lesz, miután vannak olyan területek, amelyeket a viharok teljesen tönkretettek. Schmidt hozzátette, egyelőre nem tudni, hogy a kisebb és gyengébb minőségű termés miként hat majd a felvásárlási árakra, hiszen a pincék jelentős részében számottevő eladatlan készletek állnak.
A hegyek által védett Balaton-felvidék déli lejtőin valamivel jobb a helyzet, itt általában csak 5-10 százalékos terméskiesésről beszélnek, s a szőlő mustfoka is legfeljebb 1-1,5 százalékkal marad el az átlagostól. Ugyanakkor a talajerózió miatt az időjárás okozta károk talán még nagyobbak, mint másutt. Tatula Lajos balatonedericsi termelő elmondta, a hat hektáros területnek csaknem a felén a termőtalajt szinte teljes egészében elvitte a víz. Ami a nyár elejéig nem ment tönkre, azt ezekben a napokban viszi el a víz. A nyolc éve telepített, csaknem 1,5 hektáros ültetvényen minden második tőke kifordult és elpusztult. Még ennél is nagyobb baj, hogy az elmúlt évek során több millió forintos költséggel rendbe tett, bőséges tápanyag-tánpótlással rendelkező területeket szinte teljesen lepusztította az erózió. Ugyanakkor néhány védett parcellán kiváló minőségű termés várható - tette hozzá Tatula.
Idén az elmúlt évinél mintegy 10-12 százalékkal kisebb termés várható a soproni borvidéken is - tájékoztatta lapunkat Zohár Péter, a kistérség agrárügyekben illetékes munkatársa. Mindez már most növeli a felvásárlási árakat. Ráadásul a borvidék termésének csaknem harmadát évek óta Ausztriában dolgozzák fel. A termelők egy része az idén jelentős árfolyamnyereséggel kalkulál. A szakember hozzátette, a termelők többsége most kivár, hiszen úgy tűnik, az egyes területek között is nagyok a mennyiségi és minőségi különbségek.
