Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kollégiumban, külön edzőkkel és speciális programmal kell nevelni az utánpótlást - világszerte ez bizonyult a jó megoldásnak. Magyarországon elsőként az MTK és a klubtulajdonos Várszegi Gábor honosította meg a futballakadémia intézményét Agárdon, ugyancsak sikerrel: a korosztályos bajnokságokat sorra nyeri a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia, a Liverpoollal kötött szerződés értelmében egy sor fiatal bizonyíthatott már Angliában is. Német Krisztián, Simon András és a kapus Gulácsi Péter is agárdi növendék volt, onnan és az anyaegyesület MTK-ból halászták le őket a Várszegi-szisztémát méltató külföldi játékosfigyelők. (Sajtóhírek szerint az említett játékosokért a játékosügynökként is tevékenykedő Várszegi egyenként is több száz millió forintot kasszírozhatott, vagyis az iskola befektetésnek sem lehet utolsó.)
Az agárdi kezdőlépést mások is követték: Felcsúton a Puskás Ferenc, Kispesten a Magyar Futball Akadémia, Szombathelyen az Illés Béla Akadémia ontja a fiatalokat. A kispesti utánpótlásképzőt a Honvéd-tulajdonos George Hemingway finanszírozza, a szombathelyit a korábbi válogatott névadó cége tartja fenn, az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociiskolát viszont egy sor nagyvállalat is támogatja. Vannak köztük külföldiek, mint a Sun vagy a UPC, de többségük magyar: ilyen a Vegyépszer, a Közgép, a Mol vagy az MKB Bank.
A focisulik fenntartása nem olcsó mulatság, a jelenleg 43 fiatalt képző agárdi központ éves büdzséje 130 millió forint. (A száz fő feletti létszámmal dolgozó felcsúti és kispesti központ vélhetően ennél lényegesen nagyobb kerettel rendelkezik.) Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a bekerülők számát továbbra sem növelik, nem elsősorban anyagi megfontolásból: minőségi képzést szerintük csakis kis létszámú akadémiában lehet elérni.
