A hátunk mögött hagyott szokatlanul kemény tél a biztosítóknak is feladta a leckét. Ahogy Ertl Pál, az Uniqa Biztosító nem életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja elmondta, az utóbbi évekhez képest a lakásbiztosításhoz kapcsolódó hónyomás miatti kárbejelentések száma mintegy tízszeresére emelkedett idén a szokatlanul nagy hó miatt. Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágvezetője saját társaságuk adataiban a hónyomáskárok hatszorosra emelkedéséről számolt be, Vereczki András, az Aegon Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese pedig elmondta, hogy a lakáskárok összesített számának 30 százalékos megugrásában az általa meteorológiai kárként aposztrofált káreseteknek volt kiemelkedő szerepük, ami több mint 250 százalékkal haladta meg a 2009. évi hasonló időszak darabszámát.
Az Allianz Hungária idén több mint 1100 hóval kapcsolatos kárbejelentést regisztrált, amelyekre közel 38 millió forint kártérítést fizetett ki - tájékoztatott Horváth Andrea vezérigazgató-helyettes.
A károkon belül a korábbi években nem túl jelentős arányt képviselő elem, a harmadik személynek (vagyontárgyában) okozott károk megugrása volt a szembetűnő: mind az Aegonnál, mind az Allianznál 10 százalék körülire becsülték az úgynevezett felelősségi károk arányát - ennek nagyságrendje "békeidőben" jellemzően egy százalék körül alakul. Csurgó Ottó, a Groupama Garancia nem életbiztosítási vezérigazgató-helyettesének tájékoztatása szerint e károk emelkedési üteme hasonló volt a hónyomás által okozott károkéhoz. Ahogy arra Kaszab Attila rámutatott: e károk döntő részét a tetőkről lezúduló nagyobb mennyiségű hó okozta.
Horváth Andrea tájékoztatása szerint az ilyen, harmadik személynek okozott károk esetében a biztosító alapos vizsgálat után alakította ki végső álláspontját. A harmadik személynek okozott károk esetében a házbiztosítást kezelő társaságnak azt kell vizsgálnia, hogy szerződéses partnere, a társasház (vagy kezelője) minden tőle elvárhatót megtett-e a károkozás megelőzéséért. Ebbe tartozik a figyelmeztető táblák kihelyezése, a tető állapota, valamint hófogók felszerelése - mondta el Vereczki András. Ertl Pál arra hívja fel a figyelmet, hogy Ptk. 555. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosított köteles a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni, illetőleg megelőzni (kármegelőzési és -enyhítési kötelezettség). Ugyancsak a jogszabály mondja ki ugyanakkor - figyelmeztet a biztosítói szakértő -, hogy a károsult a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy adott helyzetben általában elvárható.
Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója szerint a biztosító csak azt írhatja elő, hogy be kell tartani az adott épületre vonatkozó építési előírásokat. Ezek között az előírások között nem szerepel például a lezúduló hó veszélyének kitáblázása - ezt konkrétan egyik szabályzat sem tartalmazza -, ám a vagyonbiztosítási szerződések szabályzata a biztonsági intézkedések betartását is a kármegelőzési kötelezettségek közé sorolja. Kaszab Attila mindehhez hozzáteszi, hogy gondoskodni kell a (társas)házhoz tartozó járda síkosságmentesítéséről is. A másik oldal felelősségét is vizsgálni kell ugyanakkor: hóesés után mindenkinek körültekintőbben kell közlekednie, parkolnia.
