Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai biztosítók zöme nem tartja külön nyilván az üdülőbiztosítások számát, a területet a lakásbiztosításokkal együtt kezelik. Az Uniqa Biztosítónál például - mondta el Ertl Pál igazgatósági tag - a nyaralóbiztosítások önállóan nem, csak lakásbiztosítással együtt köthetők. Csurgó Ottó, a Groupama Garancia nem életbiztosítási vezérigazgató-helyettese szerint náluk a lakásbiztosítási szerződések 6-8 százalékát kötötték meg nyaralókra. A Magyar Posta Biztosítónál a 68 ezer szerződéshez képest kevésnek mondható az alig 150 üdülőszerződés, de az állomány nagyjából 20 százalékot növekedett a tavalyi évhez képest.
Horváth Andrea, az Allianz vezérigazgató-helyettese arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyaraló esetében - amelyben csak időszakosan, pár napot, egy-két hetet, esetleg hónapot tartózkodik a tulajdonos - kiemeltebb a kárveszély. Nagyobb a valószínűsége például a betörésnek, vagy lényegesen nagyobb kárt okozhat egy csőtörés vagy nyitva felejtett csap. Általában az ügyfeleknek nincs speciális kockázati igényük, hagyományosan a tűz, az elemi károk, a csőtörés, az üvegtörés és a betöréses lopás, rablás kockázatok fedezetét kérik. A szakember szerint a lakosság vagyonvédelmi szemlélete jelentősen megváltozott az utóbbi években. Ez annak a következménye, hogy emelkedett a nyaralókban őrzött vagyontárgyak értéke, és talán még nyomósabb ok, hogy a betörések elkövetői mindig újabb technikákat eszelnek ki.
A nyaralók biztosítási kockázata jórészt megegyezik a lakásingatlanokéval, különbség csak a betöréseslopás-károknál van: ott korlátottabb a biztosító kockázatviselési felelőssége és komolyabb védelmi megoldásokat ír elő a szabályzat a nyaralók nem állandóan lakott jellegéből következő magasabb kockázat miatt - hívja fel a figyelmet Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.
A biztosítók képviselői szerint nem lehet megoldani, hogy a biztosítási védelem szempontjából elkülönüljön a lakott, illetve nem lakott időszak. Ahogy azt Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatójának meglátása szerint egy ilyen rendszerben előre meg kellene adni azokat a heteket (hónapokat), amikor a nyaraló éppen lakott. Erre egy ügyfél sem vállalkozna, valamint a biztosítónak is nehézséget jelentene a nyilvántartás. Ellenkező esetben utólag a lakottság/lakatlanság kérdéséről mindig úgy nyilatkozna az ügyfél, ahogy az adott kár rendezéséhez szükséges, vagy hogy alacsonyabb legyen a díj. Hasonló aggályát fogalmazza meg Ertl Pál, az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja: a szezonális, lakott hónapokra történő biztosítás kárrendezése nehézkes lenne, az pedig, hogy az ügyfél mondhatja meg nyaralóbiztosítás esetén a fedezeti tartamot, jelentősen bonyolítaná a díjszámítást, ami viszont az értékesítést hátráltatná.
