Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miközben szakemberek szerint legalábbis megkérdőjelezhető a villamos energiát és hőt együttesen termelő nagy erőművek kötelező áramátvételi (kát) rendszerben való szerepeltetése, a parlament nagy egyetértésben hosszabbította meg a múlt év végén a dotáció hatályát. A konstrukció mára az energiapolitika kudarcává vált - hangzott el az Energia Klub március elején tartott sajtóreggelijén. A rendszer ugyanis az újabb és újabb erőművek bevonásával eltért eredeti céljaitól, és gyakorlatilag az elavult távhőrendszerek, szennyező erőművek életben tartójává lépett elő. A szisztéma a járadékvadászatot honorálja, miközben korlátozza az árampiaci versenyt és indokolatlan többletköltséget terhel a fogyasztókra. Ráadásul bár a kapcsoltan termelő erőművek számára a kötelező átvétel eredetileg 2010. december 31-éig volt érvényben, lehetővé tették számukra a legfeljebb 2015 végéig tartó hosszabbítást.
A káton keresztül kifizetett állami támogatás a kapcsoltan termelő erőművek számára minden villamosenergia-fogyasztót terhel, viszont a távhőt felhasználók köre jóval szűkebb. A Magyar Energia Hivatal kalkulusa szerint tavaly 44 milliárd forintot fizettek ki támogatásként a kát kapcsán. A következő években ugyan egyre kisebb tételeket osztanak majd ki a módosító javaslat szerint, de 2015-ig így is körülbelül 45 milliárd forint megy ilyen célra. A kötelező átvétel meghosszabbításának áremelő hatása tavaly az összes, támogatást kapott erőművet figyelembe véve tíz százalék volt (1,29 forint/kilowattóra többlet a 13,50 forint/kilowattórás piaci tarifához képest), ez jövőre - a támogatási összegek csökkenésével és a piaci tarifa várható emelkedésével - visszaesik.
A konstrukciót az a megfontolás hívta életre 2003-ban, hogy minél hamarabb épüljenek meg a hiányzó kapcsolt erőművek, részben felváltva a régebbi elavult erőműveket - mondta lapunknak Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatója. Ez el is érte a célját, hiszen csaknem 600 megawatt kapacitást építettek ki, ami a teljes hazai kapacitás nyolc százaléka. Ezzel ellentétes a nagy kapcsolt erőművek bevonása a rendszerbe, hiszen azok már régóta működtek, amikor a támogatott körbe bevonták őket, így támogatásuk teljesen indokolatlan - véli Mezősi, aki szerint a kis kapcsolt erőművek támogatása sem indokolt, hiszen ezek az erőművek úgy hozták meg a döntést, hogy beruházzanak-e egy új erőműbe vagy sem, hogy a szabályozás kimondta: támogatás csak 2010 végéig jár, utána kikerülnek a szabadpiacra.
A kát-rendszer jelenlegi formájában versenytorzító és nem azokat a megújuló technológiákat támogatja, amelyekre igazan szükség volna - véli Polony Gergely, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hálózatos ágazatok irodájának munkatársa. Jelenleg a kassza több mint 70 százaléka úgynevezett kapcsoltan termelő erőművek (áramot és hőt együtt) termelésének támogatására megy el, amelyeknél erősen kétséges, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen jellegű támogatásra, mivel piaci alapon is termelhetnének. A jelenlegi konstrukció komolyan befolyásolhatja a beruházásokat is. Valószínűleg a kapcsoltan termelők egy jelentős csoportjára (a nagyméretű termelőegységek) vonatkozóan meg kellene szüntetni a támogatást, valamint a piaci árhoz kellene kapcsolni, ugyanis jelenleg semmilyen kapcsolatban nincs azzal - mondta Polony. A támogatás megszüntetése a távhő drágulásához vezethet, az áram árát viszont csökkentheti.
