Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Üzletet szimatolnak a credit bürókat működtető vállalkozások azt követően, hogy az ombudsmani ellenkezés hatására - lényegében - döntés született arról, hogy Magyarországon nem létesül központi pozitív adóslista a lakossági ügyfelek esetében. Tegnap a bolognai székhelyű CRIF-csoport jelentette be, hogy megkezdi üzleti tevékenységét és partnerei számára pozitív és negatív adósinformációkat gyűjt és szolgáltat majd, amely adatokhoz kizárólag önkéntes adatszolgáltatás alapján jutnak hozzá. Az olasz cég fejlesztette ki Olaszország első mérvadó credit büróját, a társaság hasonló céget hozott létre Csehországban és Szlovákiában is. A magyarországi indulással kapcsolatos bejelentést ugyanakkor beárnyékolta az a tény, hogy a vállalkozás 2006 óta próbálja megszervezni a budapesti leánycéget és csak áprilisra ígértek beszámolót arról, melyik az a - Harald Heschl, a magyar leánycég ügyvezető igazgatója szerint - háromnál több pénzügyi szolgáltató, amelyek révén a társaság az induláskor állítólag a hazai piac 60 százalékát le tudja majd fedni.
Tamáskodva fogadja a konkurens állításait Nagy Róbert, a hazai bankok tulajdonában lévő Giro Zrt. leányvállalata, a BISZ Zrt. vezérigazgatója. A vállalkozásnak ugyanis jelenleg 159 szerződött banki, takarékszövetkezeti és egyéb szolgáltató partnerével van aláírt szerződése - tehát nem szándéknyilatkozata. Miután ugyanakkor a pozitív lista kimaradói között olyan nagy bankok találhatóak, mint az OTP, az Erste és a Budapest Bank, így ennyi szerződött ügyféllel is "csak" a hazai hitelszerződések 70 százaléka feletti részesedéssel tud indulni a BISZ rendszere. (Információink szerint a "kimaradók" sem a CRIF-nél keresik a boldogulást - ők még mindig inkább a kötelező adóslista életre hívását emlegetik.)
Nagy Róbert szerint a partnerek a szerződésnek megfelelően március 31-ig megkezdik az adatfeltöltést a rendszerbe. Az eredeti tervekkel ellentétben ugyanakkor az ősfeltöltésnél - ismerte el a vezérigazgató - némi módosulásra kényszerültek a résztvevők. Az eredeti tervek szerint ugyanis az indulásra már a korábbi hiteladatok is bekerültek volna a rendszerbe. Ehhez viszont az ügyfelektől teljes bizonyító erejű magánokiratban kell felhatalmazást kérni, amit - mint az a tapasztalatokból kiderült - a nagybankok nem tudnak beszerezni az ügyfelektől egyszerű dm-levelekben. (A kisebb bankok esetében a szorosabb ügyfélkapcsolat miatt ez is működik: az egyik kis bank beszámolója szerint első körlevelükre a korábbi 1-2 százalékos válaszadás helyett az ügyfelek 9 százaléka adta hozzájárulását a számára kedvezőbb kondíciókat ígérő pozitív adóslistára.) A megoldás szerint a pénzintézetek az ügyfelek személyes eljárása esetén kérik majd a felhatalmazást az adattovábbításra, így viszont az ősfeltöltés egy-két évvel kitolódik.
Nagy Róbert szerint a BISZ-rendszerhez csatlakozók kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen esetükben az ügyféltől csak a pozitív adatok kezelésére kell felhatalmazást kérni, amit az ügyfél szívesebben ad meg. A piac többi potenciális szolgáltatójánál - így a CRIF-nél is - a felkérés mind a pozitív, mind a negatív listára vonatkozik. A BISZ-nél a könnyítés annak köszönhető, hogy a negatív információk a szintén a cégnél kezelt KHR-be kerülnek, törvényi rendelkezés alapján. Ez ugyanakkor azt is jelenti - mondta el a vezérigazgató -, hogy a partnerbankoknak két lekérdezést kell indítaniuk - a BISZ nem is kezelheti együtt a két információt.
