Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közel 20 milliárd forintba - 84 millió dollárba - került az országnak a ferihegyi reptér visszaállamosítása. Többéves pereskedést követően ugyanis ekkora összegű kártérítést kellett fizetni annak a kanadai befektetőcsoportnak, amely koncessziós jogot kapott a légikikötő üzemeltetésére. A tízéves periódust nem tudták kitölteni, ugyanis az Orbán-kormány 2001 decemberének utolsó napjaiban egy törvénymódosítással kiakolbólította a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító Kft.-t (FUF) az üzletből. A törvénymódosítás lényegében azt tartalmazta, hogy a nemzetközi reptér üzemeltetését csakis magyar tulajdonban levő cég végezheti. Ennek érdekében azonnal megalakították a Budapest Airport nevű céget, amely "beült" a FUF helyére és átvette a reptér üzemeltetését. (Az akkori döntéshozókat nem "hatotta meg", hogy a FUF-ban 60 százalékos üzletrésze volt a magyar államnak, vagyis az akkor tekintélyes nyereségből a kincstár is jócskán részesedett.)
A FUF és annak időközben elhunyt magyar származású résztulajdonosa, Danczkay Béla hosszas egyezkedésbe kezdett a 2002-ben hatalomra jutott kormánnyal, amely 2002 őszén majdnem eredményre vezetett. A már elkészült és aláírásra váró megállapodás szerint 30 millió dolláros kártérítéssel megúsztuk volna a kínos ügyet, ami a 113 millió dolláros befektetői igényhez képest méltányosnak tűnt. A Medgyessy-kormány mégis visszatáncolt, és a kanadaiak perre vitték az ügyet. A washingtoni választott bíróság kétéves procedúra után 84 millió dollárt határozott meg, amihez persze tekintélyes - millió dolláros nagyságrendű - ügyvédi költségek járultak.
