A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál - mondta Simor András, az MNB elnöke vasárnap az MTI-nek. A javasolt szabályozás célja egyrészt az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, másrészt hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára a devizahitelek felvétele és azok árfolyamkockázata jelent - mondta a jegybank elnöke. Simor szerint a javasolt szabályozás célja egyrészt csökkenteni azt a sebezhetőséget, amit a devizaadósságok növekedése a bankrendszer és az ország számára jelent, másrészt a lakossági hitelfelvevők biztonságának növelése. A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérésében van - tette hozzá Simor. A jegybank szakemberei azt tapasztalták, hogy a legfejlettebb kockázatkezelő rendszerrel működő bankok is gyakran túlzott kockázatvállalásra ösztönzik az ügyfeleket. Simor emlékeztetett arra, hogy korábban a bankokkal tárgyaltak egy önszabályozásról (Napi, 2009. július 22.), de az egyeztetések nem vezettek eredményre, ráadásul a Gazdasági Versenyhivatal is célszerűbbnek tartotta, ha szabályozásra kerülne sor.
A jelzáloghiteleknél a forintalapú hitelek esetében az ingatlan piaci értékének 70 százaléka lenne a hitel felső határa, míg a devizahitelek esetében - kifejezve azt, hogy azoknál nagyobb a kockázat - az euróalapúaknál a piaci érték 54 százaléka, az egyéb devizáknál pedig még ennél is alacsonyabb lenne a kiutalható hitel nagysága. Az MNB 60 hónapban húzná meg az autóhitelek maximális futamidejét - ennél a PSZÁF jelenlegi szabályozása megengedőbb.
A jegybankelnök hangsúlyozta: nem akarják betiltani a devizahiteleket, a javasolt szabályozás fő célja, hogy a devizahiteleknél is megjelenjen a devizahitel felvételének addicionális kockázata.
