A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa szerint versenykorlátozó magatartásba ütközik az 1996-ban kötött megállapodás a bankközi jutalék (interchange-díj) mértékéről. A versenytanács ítéletében mind a 23 eljárás alá vont hitelintézetet és a két kártyatársaságot, a Visát és a MasterCardot is elmarasztalta, ám bírságot csak a két kártyacég, valamint a megállapodást elsőként aláíró hitelintézetek kaptak. A megegyezéshez később csatlakozó bankok mentesültek a bírság megfizetése alól, annak ellenére, hogy többségük - vagy jogelődjük - néhány hónappal vagy egy-két évvel az alapmegállapodás aláírása után lett része a rendszernek. A bírság összege a 2004-2007 közötti időszakban a bankok által beszedett interchange-díj mértékéhez igazodik - mondta el Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke, aki szerint enyhítő körülménynek tudták be, hogy a pénzintézetek megállapodásáról a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi felügyelet és - hangzott el - maga a GVH is tudott, igaz, a versenytanács megállapítása szerint a megállapodásról nem volt tudomásuk.
A versenytanács indoklása szerint az a legnagyobb gond, hogy a bankok a Visa és a MasterCard kártyákra egyaránt érvényes, mindkét társaság esetében azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg. A GVH szerint a kártyatársaságok magatartása tette lehetővé, hogy a bankok versenykorlátozó megállapodást kössenek. A GVH azt nem vizsgálta, hogy az interchange-díjhoz - mint költségelem mértékéhez - sem a Visának, sem a MasterCardnak nem fűződik semmilyen érdeke, a két kártyacég helyett ugyanis ezt a díjelemet az a bank kapja, amelynek a kártyáját használják a vásárláskor.
A GVH szerint a bankok megállapodása közvetetten befolyásolta (egységesítette) a bankkártyával való fizetés lehetőségét biztosító kereskedők által fizetendő díj mértékét. A Napi kérdésére a versenytanács tagjai jelezték: nem tudnak arról, hogy az interchange-díj mértéke az elmúlt években számottevően csökkent - a sokáig beégetett 1,7 százalék helyett a mérték 1,3 százalékra zsugorodott -, de például az üzemanyag-forgalmazók 0,7 százalékot fizettek és néhány nagy kereskedelmi lánc még ennél kisebb szintekben is megállapodott. Kérdésünkre, hogy az a pénzintézet (ismereteink szerint a Citibank) miért nincs a bírságot fizetők között, amely az elmúlt években rendre megakadályozta a díj mértékének számottevő csökkentését (amely tényről a jegyzőkönyvek alapján a GVH tudomással bírt), nem kaptunk egyértelmű választ.
A megbírságolt bankok - a CIB kivételével - közös közleményben jelezték, hogy a GVH döntésével nem értenek egyet, de a döntés elleni jogi fellépést minden érdekelt banknak saját magának kell megtennie. Az OTP már jelezte: fellebbezni fog. (Szakértők szerint a GVH azzal, hogy a 23 bankból csak hetet bírságolt meg, megbontotta a kérdésben felálló banki egységet - bár sokak szerint ez már akkor megtörtént, amikor a GVH nem engedte, hogy az eljárás alá vontakat közösen, a Magyar Bankszövetség képviselje.) A MasterCard közölte: fellebbez a döntés ellen. A cég szerint sem a bankok, sem a MasterCard nem követtek el jogsértést - áll a kártyatársaság közleményében. A GVH döntése a magyarországi bankok közös egyeztetése során kialakított, 1997-2008 júliusa között érvényben lévő belföldi bankközi jutalékaival kapcsolatban született, és nem érinti a jelenleg érvényben levő bankközi jutalékokat, amelyek összegét - a más országokban is megszokott belföldi megállapodás hiányában - a MasterCard állapította meg. A Visa Europe cáfolja, hogy egységes bankközi díjakat állapított volna meg Magyarországon, a társaság szerint nem volt jogalapja a GVH bírságának, ezért szintén bírósághoz fordulnak. A Visa indoklása szerint ha a kibocsátó bank költségeinek egy részét az elfogadó bank nem vállalná át, úgy a kibocsátó bank arra kényszerülne, hogy a kártyabirtokosnak biztosított szolgáltatásokat csökkentse. Ennek eredményeképpen a kártyabirtokosok és a kereskedők kevesebb fizetési lehetőség közül választhatnának, csökkenne a piaci verseny, a kártyahasználat és a kártyaelfogadás költségei pedig nőnének.
