Most egyöntetűnek tűnik a szándék, hogy létrehozzák a magánadósok teljes körű nyilvántartását. Az adatvédelmi kifogások miatt - amelyek korábban meghiúsították a már beterjesztett törvényjavaslat elfogadását - most az önkéntes adatfeltöltésben látják a kiutat a piaci szereplők. A több szereplő által kezdeményezett modellben a hitelintézeti ügyfelek által kötendő kölcsönszerződésekbe olyan hozzájáruló passzus kerülne, amely felhatalmazná a finanszírozókat, hogy a jó adósok adatait is továbbítsák egy központi rendszerbe (a rosszaknál ez már régóta működik).
Jóri András ombudsman a tulajdonképpeni megállapodást megelőzve "Üvegzseb helyett üvegpolgár" címmel ez ellen is tiltakozott. Jóri közleménye szerint egy ilyen adatbázis szükségtelenül, aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve - az erre rendelt Országgyűlés fórumát megkerülve - önkényesen korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot. Mint kifejtette: ha a szektor egyes szereplői mégis a formális "önkéntes" hozzájáruláson alapuló rendszerek létrehozása mellett döntenek, vizsgálja majd a hozzájárulás valós önkéntességét. Jóri András felhívja továbbá minden adatkezelő figyelmét a kezelt adatok banktitok jellegéből adódó, valamint a Btk. személyes adattal visszaélés passzusának közelmúltbeli módosításából adódó fokozott jogi kockázatokra. Arra az érvre, amely szerint a pozitív adóslista révén a megbízható adósoknál csökkenhet a kamat, ahogy korábban, most sem reagált az ombudsman.
