Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szállodai fejlesztések a válság hatására szinte teljesen leálltak, amiért sokan a finanszírozást jelentősen szűkítő, esetenként megtagadó bankokat okolják. A régebben működő szállodák szakemberei közben a bankokat teszik felelőssé a válság előtt végrehjatott új fejlesztésekért. A szállodafejlesztési dinamika visszaesésének oka Timár Péter, a K&H Bank ingatlanfinanszírozási főosztályvezetője szerint nem kizárólag a bankrendszerben általánosságban tapasztalható szűk likviditás, valamint a hitelportfóliók expanziójának háttérbe szorulása, hanem sokkal inkább az idegenforgalmi iparág teljesítményében, azon belül is a szállodák kihasználtságában tapasztalt visszaesés. A hazai hotelágazat bővülése a gazdasági válság kirobbanását megelőzően lelassult, a szektorban sok területen már 2007-től a stagnálás jeleit lehetett felfedezni - állította Kirst Attila, az Erste Bank projektfinanszírozási igazgatója. Az MKB szerint a szállodai ágazatban a banki megtérülés erősen piaci kockázatú, azaz nincs a működési bevételen túl fixált bérlet, illetve garancia az üzemeltetőtől, a bérlőtől, vagy a tulajdonostól. Ha ilyen mégis akad, akkor esélyes a finanszírozás. A jelenlegi gazdasági körülmények között érzékelhetően nagyon kockázatosnak ítéli az OTP is az idegenforgalmi szektort. Mint elmondták: új, nagy projektek finanszírozását az idén és várhatóan a következő évben sem tervezik.
Más persze a bankokkal már kapcsolatban álló idegenforgalmi vállalkozások helyzete. Mint a legnagyobb magyar banknál (vélhetően minden piaci szereplőre érvényes módon) kifejtették, az értékelhető múlttal, megfelelő saját erővel, uniós vagy állami pályázatokon elnyert forrásokkal rendelkező vállalkozások esetében az egyedi adottságok függvényében mérlegelhető a hitelkapcsolat bővítése. Kirst Attilától megtudtuk, hogy nem jellemző a szállodákra a forgóeszközhitel-igény, általában a tartós forgóeszközök induló készleteire is kiterjedő projekthitelekkel, illetve a felújításokhoz kapcsolódó beruházási hitelekkel rendelkeznek. Normál körülmények mellett ez az iparág napi ügyleteiben likvid. Az újonnan piacra lépő szállodák esetében gyakori, hogy a fejlesztési költségek kalkulációjába előzetesen beépítik az üzemeltetés felfutásáig becsülhető (egy-, kétéves) időszak likviditási szükségletét vagy a fejlesztők és finanszírozók a megnyitást követő időszakban alacsonyabb adósságszolgálatban állapodnak meg. Hasonlóan látják az MKB-nál is. Mint kifejtették, az új fejlesztések esetén előfordulhat a működési időszak alacsony kezdeti forgalmának kezelésére egy forgóeszköz jellegű finanszírozási igény, ezt azonban a projektfinanszírozás keretein belül szeretik rendezni a bankok, esetleg az önerő egy részét ehhez kérik. A működő házak, illetve láncok esetében pedig rendelkezésre áll az összes rövid és középlejáratú vállalati hiteltípus, amelyek odaítélése a szálloda megfelelő működési számai esetén teljesen reális.
