Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybanki adatok alapján a lakossági piac forrásszerkezetén belül mindössze 16 százalékot tesz ki az idegen devizaforrás, a többi mind forintbetét - hívta fel a figyelmet a CIB. Az eszközök oldalán ugyanez az arány 66 százalék az idegen deviza javára. (Ráadásul a lakossági hitelek öt százalékkal felülmúlják összeg tekintetében a forrásokat, a vállalati szektor esetében a hitel/betét arány persze még kedvezőtlenebb.) A lakosság devizabetétei kevesebb mint 1200 milliárd forintot tesznek ki, míg a devizában denominált hiteleik összértéke 5000 milliárd forintnál is több. Ez a CIB szakértői szerint csak első látásra jelent elég komoly külföldre utaltságot. Mint hozzátették: nem szabad megfeledkezni arról, hogy az anyabankok hitelei nem forintban, hanem devizában denomináltak (jellemzően persze euróban és nem svájci frankban), vagyis van valamennyi "természetes fedezet" ezek mögött. Ha a hazai bankok minden kihelyezése forintban lenne, akkor is keletkezne egy deviza-egyensúlytalanság, hiszen akkor az anyabankok devizaforrásaiból kellene forintot teremteni.
Ezt támasztja alá a Budapest Bank (BB) szakértőinek véleménye is. Mint elmondták: a likviditás szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a BB finanszírozásának alapját a betétek mellett mindig is a stabil, nem csupán banki hátterű anyavállalat jelentette, amely a jelenlegi helyzetben is segíti a vállalatot a körülményekhez való alkalmazkodásban, a sebezhetőség jelentős csökkentésében. A Takarékbank és a takarékszövetkezeti szektor devizakitettsége - hangsúlyozta Egerszegi Ádám igazgató - kimondottan alacsony. Eleve a hitel/betét arány 50 százalék körül mozog (szemben a többi hazai kereskedelmi bankkal, amelyeknél nem ritka a 100 feletti mutató), és az összes hitelen belül a devizahitelek aránya csupán 10-15 százalék körüli. Az OTP hitel/betét mutatója - tudtuk meg - 2009 második negyedéve során újra 100 százalék közelébe csökkent. A javulásban az üzleti alkalmazkodás mellett szerepet játszott a jelentős negyedéves forinterősödés is (a svájci frankkal és az euróval szemben 12-12 százalékot, a japán jennel szemben 15 százalékot értékelődött fel a forint). Figyelembe véve, hogy a hitelportfólión belül lényegesen magasabb a devizában denominált állomány aránya, mint a betétek között (2009 első féléve végén 51 és 17 százalék), a felértékelődés kedvezően befolyásolta a hitel/betét mutató alakulását.
Az OTP Banknál 2008-ban átlagosan 88 százalék körül volt a deviza részaránya az új jelzáloghitel-szerződések esetében, amely érték 2009-re 29 százalékra mérséklődött. Ez a bank szerint sokkal alacsonyabb devizahitel-arányt mutat, mint ami a piac egészére volt jellemző: 2008-ban a hitelintézeti rendszerben az új szerződések 93 százaléka volt devizaalapú, 2009 első öt hónapjában pedig a jelzáloghitelek 80 százalékát még mindig devizában kötötték. A személyi kölcsönök esetében ugyanez az arány az OTP Banknál 70-ről 5,8 százalékra csökkent, itt a leginkább egyértelmű a forint térnyerése. A BB-nél azt emelték ki, hogy a kicsi és közepes összegű hitelek esetében mindig is a forinthiteleket részesítették előnyben, ennek megfelelőn személyikölcsön-portfóliójuk több mint 95 százaléka forintalapú.
