Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kilátásokat tekintve még mindig kétséges, hogy meddig teszi lehetővé a kedvező befektetői hangulat, hogy a forint kevésbé érzékenyen reagáljon az alapkamat csökkentésére - reagált a jegybanki lépésre Orosz Dániel, az AXA stratégiai tanácsadója. Emiatt úgy véli, a kamatvágást nem igazán lehetett volna "halogatni", viszont nem is lett volna indokolt az ennél gyorsabb tempó sem. Mint hozzátette: másrészről viszont látni kell, hogy a vártnál gyengébb második negyedéves GDP, a lényegesen alacsonyabb júliusi inflációs adat (az áfaemelés hatását csak nehézkesen tudják a fogyasztókra továbbhárítani) továbbra is azt jelzi, hogy komoly sokkhatás érte a hazai fogyasztókat. A fiskális megszorítások miatt ezeket a komoly recessziós hatásokat továbbra is csak a monetáris oldalról lehet tompítani. A Budapest Bank elemzőinek véleménye szerint viszont a vártnál gyengébb GDP-adat és a jobb júliusi inflációs szám megjelenése után talán a nagyobb mértékű vágás sem okozott volna meglepetést. A 8 százalékos alapkamat - jegyezték meg - nagyjából megfelel a török, román, dél-afrikai alapkamatszintnek, így az MNB most már nincs lemaradásban. A továbbra is kedvező nemzetközi befektetői hangulatban akadtak olyan piaci szereplők, amelyek elképzelhetőnek tartottak 75 vagy a júliusi után akár egy újabb 100 bázispontos vágást is.
A jelenlegi kamatcsökkentést az OTP elemzői szerint az év végéig még két 50 bázispontos követheti, így decemberre 7,0 százalékra mérséklődhet a jegybanki alapkamat. A legnagyobb magyar banknál azonban úgy vélik, a kockázatok inkább a magasabb kamatszint irányába mutatnak, mert még mindig törékeny a globális környezet és az infláció oldaláról sem zárhatóak ki meglepetések. A CIB jelenlegi előrejelzése szerint az év végére az alapkamat még legalább 50 bázisponttal, 7,5 százalékra csökkenhet. Mint a banknál megjegyezték, az elmúlt hetek sikeres kötvénykibocsátásai is hozzájárultak a stabilitás erősödéséhez, ami továbbra is jelentős tényező a kamatdöntések esetében, noha az inflációs várakozások szerepe kismértékben növekedett.
