Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ugyan a tavaszi hírek szerint arab befektetők komoly lehetőséget látnak a magyar rizstermesztés felfuttatásában - és egy ezzel kapcsolatos kidolgozott üzleti elképzelés is napvilágot látott - a termelők egyelőre óvatosak. Farkas József, a Magyar Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint még rengeteg államközi egyeztetésre, továbbá számos hazai törvény módosítására lenne szükség ahhoz, hogy elkezdődhessen az igencsak költséges beruházást igénylő tervek megvalósítása. Az ágazat szempontjából a legfontosabbnak a földtörvény, illetve a földhasználat és az öntözés szabályozásának módosítását tartja - a rendszerváltás után, a nagy állami gazdaságok megszüntetésével és a kárpótlással ugyanis szinte megszűnt az ágazat, töredékére esett vissza a fénykorában mintegy 50 ezer hektáron, a nyolcvanas években pedig átlagosan 12 ezer hektáron termesztett rizs termőterülete.
A rizstermesztés technológiája igényli a nagyobb, olykor akár százhektáros táblák elárasztását, illetve az ehhez szükséges vízművek, több kilométeres csatornák, kanálisok hálózatát, a vízgazdálkodás központi koordinációját. Az egykori nagygazdaságok szétesésével azonban hirtelen több száz tulajdonossal kellett egyezkedni arról, hogy a rizstermesztés fennmaradhasson és a bérelt földeket hónapokra eláraszthassák a termelők.
Jelenleg az uniós termesztési kvóta 3222 hektárra szól, ezt azonban évek óta nem sikerül kihasználni - mondta Farkas József. Kisújszálláson, Csárdaszálláson, Mezőtúron, Békésben, Gyomaendrődön, Szarvason foglalkoznak még rizstermesztéssel, a rendelkezésre álló kvóta javát egyébként pár nagyobb vállalkozás köti le. Mivel az ország a rizstermesztés északi határán van, ezért a meglehetősen költségigényes termelés - egy hektár művelési költsége meghaladja a 250 ezer forintot - csak támogatásokkal együtt tartható fenn. Ha nem sikerül elérni a tonnánként legalább 62-65 ezer forintos termelői árat, akkor az önköltséget sem hozza vissza. Mivel mindössze három nagyobb rizshántoló - Karcagon, Szarvason és Dévaványán - van az országban, ezért az értékesítési lehetőségek is meglehetősen behatároltak - bár a szövetség tudomása szerint Kisújszálláson a Nagykun 2000 Zrt., Csárdaszállás környékén pedig egy gazdálkodó szeretne pályázati pénzből hántolót építeni.
