Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alapjaiban változik meg a pénzügyi fogyasztóvédelem annak a kormányrendeletnek a hatására, amelynek tervezetét szerdán tárgyalja a kabinet. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a kormány jelentősen erősítené a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szerepét a területen. Oszkó Péter pénzügyminiszter a rendeletről előzetesen a Napinak nyilatkozva annyit mondott: a szabályozás révén lényegében megszűnik az az eddigi széttagoltság, amely azért állt fenn, mert különböző jogszabályokban jelenleg négy intézmény - a PSZÁF, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) -, sőt bizonyos szabályok mentén még az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is jogkörrel, illetve feladattal rendelkezik az elbírálások során. Lapunk kérdésére a kormányfő elmondta: erről a megoldásról Nagy Zoltán, a GVH elnöke jelenlétében tárgyaltak, a rendelet a GVH bevonásával készül. Bajnai Gordon hangsúlyozta: a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel és a megtévesztéssel kapcsolatos jogsértések elbírálása továbbra is a GVH feladata marad, más kormányzati képviselők szerint ugyanakkor a korábbinál egyértelműbben kell majd meghúzni a határvonalat azzal kapcsolatban, hogy melyik állami hivatal mit is vizsgálhat és az eddiginél komolyabb szakmai együttműködés kiépítésére is szükség lesz az érintettek között.
A PSZÁF a kormányrendelet mellett a felügyeleti törvény őszre ígért módosítása során a feladatokhoz akár 2 milliárd forintos bírságkivetési lehetőséget, illetve vélhetően rendeletalkotási jogkört kaphat. Az első fontos feladat annak a megoldásnak az ellenőrzése vagy szankcionálása, amelyről pénteken állapodott meg a Parlamentben a miniszterelnök és a Magyar Bankszövetség nevében tárgyaló több bankvezető.
Eszerint az előttünk álló két hónapban a pénzintézetek csak akkor nyúlhatnak a lakossági devizahitelek kamatához, ha a piacon olyan mértékű változás tapasztalható, amely ezt kiköveteli. Ám erről a lépésről előzetesen ki kell kérni a PSZÁF véleményét. A moratórium ideje alatt Bajnai szerint a bankok, a kormány, a PSZÁF és a GVH részvételével kidolgoznak egy olyan, az egyoldalú szerződésmódosítások feltételeit tartalmazó egységes magatartási kódexet, amelyet minden hitelintézetnek követnie kell. Ennek alapján minden ügyfél, bank és felügyelő is pontosan tudja majd, hogy hol a határ az elfogadható és a nem elfogadható szerződésmódosítási lépések között. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kódex olyan kötelezettségvállalás, amelynél az önkéntességre építenek, ám nem hagyott kétséget afelől: amennyiben azt tapasztalják, hogy a pénzintézetek nem sorakoznak fel egységesen a gyakorlat mögé, törvényerőre emelik az előírásokat. A kódex létrejöttével egyidejűleg ugyanakkor Bajnai ígérete szerint még az ősszel felhígítják, keretjellegűvé teszik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló, a képviselői indítványok nyomán a tavaszi végszavazás előtt jelentősen megszigorított - a bankok szerint lényegében végrehajthatatlan -, egyébiránt augusztus elsejétől életbe lépő törvényt.
A törvény a mostaninál lényegesen egyszerűbb, lényegre törőbb szabályokat állapítana meg és a kódexhez kapcsolva tenné teljessé a szabályozást, amelynek betartását a PSZÁF ellenőrizné és be nem tartását a már említett komolyabb szankciókkal sújtaná.
