Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon tavaly a fizetési nehézségekkel küszködő vállalkozások közül mindössze 15 kezdeményezett csődeljárást (azaz a cég megmentését, reorganizációját szolgáló eljárást), míg idén az első félévben, döntően a gazdasági válság miatt már 21 ilyen eljárás indult - derül ki a Coface Hungary adataiból. A csőd- és felszámolási eljárásokról szóló törvény szeptember 1-jén hatályba lévő módosítását követően azonban nagyobb bővülést várnak a szakemberek, ugyanis az eddiginél sokkal kedvezőbb feltételekkel kezdeményezhetik az adós cégek a csődeljárás megindítását. Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) elnöke szerint az év végig akár az ötszörösére emelkedhet az eljárások száma, a kérdés csupán az, kibírják-e a nyarat a likviditási problémákkal küszködő vállalkozások, hogy addig ne induljon ellenük felszámolási eljárás. Megérné a haladék, illetve az időhúzás a cégeknek, ugyanis szeptembertől a felszámolás elsőfokú elrendeléséig lehet majd csődeljárást kezdeményezni. Így ha a hitelezők kérelmezték is az adós felszámolását, de a bíróság még nem rendelte el az elindítását, addig az adós kezdeményezheti maga ellen a csődeljárást, amellyel - az új szabályok szerint - már automatikus (kezdetben ideiglenes) fizetési haladék jár. A bíróság pedig a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti a felszámolási kérelmek elbírálását, ha elindul a csődeljárás, akkor azokat és a közben beérkező felszámolási kérelmeket hivatalból elutasítja vagy megszünteti. Vélhetően sokan élnek majd e lehetőséggel - mondta a Napinak Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza, aki szerint a csődeljárások egy nagyságrenddel történő bővülése esetén sem lesznek jelentős súlyúak a felszámolásokhoz képest. Összehasonlításképpen: 2009 első hat hónapjában a 21 csődeljárás mellett több mint hétezer új felszámolás és csaknem 5900 végelszámolás indult. (Tavaly az első félévben pedig 10 csőd-, 5601 felszámolási és 5009 végelszámolás kezdődött.) A tapasztalatok alapján sok cégvezető eddig nem is ismerte a csődeljárás lehetőségét...
A törvénymódosítás összességében sokkal rugalmasabb, a vállalkozások érdekeit szem előtt tartó szabályokat teremt a csődtörvényben, igaz, csak a hatálybalépést követően válik majd mérhetővé, hogy a változtatás hogyan hat a felszámolások számára - véli Ember Csaba, a Deloitte szakértője, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje. Becslések szerint a bejelentett hitelezői igényeknek ma mindössze 1-10 százaléka térül meg a befejezett felszámolási eljárások során. A jelenlegi nehéz periódusban a legkedvezőbb megoldást a hitelező és az adós szempontjából is a restrukturálás jelentheti, amely előtt igyekszik utat nyitni a mostani jogszabály-módosítás.
A szakemberek szerint az új csődeljárás segíthet a válságban meggyengült cégek számára a talpra állásban, alternatívát jelenthet számukra a felszámolással szemben, ez azonban kevés a vállalkozások megmentésére, ehhez elsődlegesen a cégvezetők szemléletváltására lenne szükség, hogy készek legyenek a megegyezésre, tárgyalásra és együttműködésre. Az új csődeljárás egyrészt valódi védelmet adhat az adósnak, másrészt viszont veszélyt is jelent, hiszen lesznek olyanok is, akik az eljárásban rejlő lehetőségeket nem annak céljainak megfelelően fogják használni - tette hozzá Czibor, aki szerint a lehetőséggel visszaélők nagyobb számban lesznek, mint a vállalkozás tovább üzemeltetésében érdekelt, becsületes vállalkozók. A Coface Hungary legnagyobb aggodalma az új csődszabályozással kapcsolatban, hogy hiányzik belőle a hitelezők védelme, illetve annak gyakorlati megakadályozása, hogy ezzel az intézménnyel ne lehessen visszaélni. A FOE elnöke szerint is lesznek olyanok, akik a felszámolás elodázására, időhúzásra használják majd a csődeljárást; a hitelezők megkárosítását pedig a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelőnek kell majd megakadályoznia, akinek az új szabályozás a korábbiaknál szélesebb jogosítványokat biztosít. A jogszabály hiányosságával kapcsolatban Somogyi megjegyezte: az nem tér ki a csődeljárás alatt az adósnak szállítók és hitelezők "sorsára", így azt a gyakorlatban a vagyonfelügyelőnek kell majd rendeznie. A cégek megmentésében még nagy segítséget jelentene - a csődtörvény mellett -, ha az állam lehetővé tenné a csődeljárás alatt lévő cégeknek is, hogy munkahelymegtartó támogatásokra pályázzanak - mondta Somogyi, aki szerint ennek mértéke a munkanélküli-támogatások 70 százaléka lehetne.
