Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre nincs döntés a magyar EU-biztos személyéről - ennyit közöltek a Napi kérdésére a kormányszóvivői irodán. Bár a pénteken zárult EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői "egyhangú támogatásukról" biztosították José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, valójában nem jelölték elnöknek, ugyanis a kormányfők nem akarnak olyan személyt jelölni, aki nem biztos, hogy megkapná az európai parlamenti képviselők legalább felének támogatását. Bajnai Gordon kormányfő - európai társaihoz hasonlóan - szóban kiállt Barroso mellett, ugyanakkor a magyar biztosi jelölés még jócskán várat magára.
A hazai szabályok értelmében a biztos jelölése a miniszterelnök hatásköre. A miniszterelnök által kijelölt biztost az Országgyűlés európai ügyek bizottsága meghallgatja, ez azonban csak formális, tájékoztató jellegű, a biztos személyéről a bizottság nem szavaz. A jelenlegi Európai Bizottság mandátuma 2009. október 31-én jár le. A bizottság megválasztásának első lépése az elnök jelölése, amelyről a hatályos szerződések (a nizzai szabályok) szerint az állam-, illetve kormányfők minősített többséggel döntenek, majd a jelölést az Európai Parlament hagyja jóvá.
A Lisszaboni Szerződés értelmében a bizottság elnökének személyére a kormányfői testület az európai parlamenti választások figyelembevételével teszi majd meg javaslatát. A hatályos nizzai szabályok szerint a biztosokat a tagállamok javaslatai alapján a megválasztott elnökkel egyetértésben a tanács jelöli. A bizottságot végül (testületileg) az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia.
Egyelőre bizonytalan, hogy a 2009-ben hivatalba lépő bizottság a Lisszaboni Szerződés alapján változatlan létszámban, vagy a Nizzai Szerződés szerint csökkentett létszámban áll-e fel. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése esetén a bizottság elnökét és a főképviselőt adó tagállam nem delegál külön biztost.
