Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény előkészítésének kezdetén még a törvény előterjesztői, a pénzügyi és az igazságügyi tárca is elvetette, hogy hozzanak létre egy garanciaalapot a fizetésképtelen biztosítók kötelezettségeinek fedezetére, a jelek szerint mégiscsak lesz egy ilyen jogintézmény. A végszavazás előtt álló jogszabály szerint a biztosítóknak előző évi kgfb-díjbevételük arányában a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt kártalanítási számlára (KSZ) kötelesek lennének negyedévente az összdíjbevétel 0,25 százalékát befizetni a fizetésképtelenné vált biztosító helyetti térítési kötelezettség ellátása érdekében.
A biztosítókat az évi 1 százalékos garanciadíjon kívül is számos komoly befizetési kötelezettség terhelte. A közelmúltban emelték 0,5-ről 1,5 százalékra (mintegy 5,2 milliárd forintra) a „tűzadót”, azt az összeget, amellyel a társaságok a tűzoltóság munkáját támogatják, amelynek létalapját az adja, hogy a gyorsabb tűzoltás számottevően csökkenti a károkat – a biztosítók kártérítési kötelezettségeit is –, ez nagyságrendileg 6,28 milliárd forintos befizetést jelentett. Emellett felügyeleti díjat – a tartalék 0,025 százalékát – is fizetnek a biztosítók (erről lásd másik írásunkat), majd következnek a gépjármű-üzletághoz kapcsolt költségek. A már említett kártalanítási számlán jelenleg 2,7–3 milliárd forintnyi kártartalék van – a biztosítatlan autók mellett ez a számla kezeli a magyar rendszámú autókkal külföldön okozott károk kifizetését is, ám például a MÁV ÁBE esetében ezeket az összegeket nem lehet behajtani a cégen. A díjak 0,5 százalékáért, évi nagyjából 650 millió forintért vezeti a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal a szerződések nyilvántartását (BM-díj). Ehhez adódik tehát az új pluszdíj. A biztosítók az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és a Nyugdíjfolyósító Intézetnek is fizetnek – díjarányosan.
A kártalanítási számla eddig a biztosítatlan, illetőleg ismeretlen üzembentartók által okozott károkra vállalt fizetési kötelezettséget, ezt az összeget is a biztosítóknak kellett befizetniük.
A felvetésre a MÁV ÁBE csődje adott alapot: a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a biztosító csődje miatt jelenleg 2,8 milliárd forintnyi kár megtérítése vált kérdésessé. A biztosítók szerint a MÁV ÁBE – a hazai biztosítástörténetben példátlan – csődjét a biztosító felelőtlen díjpolitikája okozta, amelyet a felügyelet a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudott hatékonyan kezelni.
Ennek ellenére, alternatív javaslatként, megfogalmaztak egy transzparens díjrendszert, amely – igazodva a kgfb-díjképzéshez – minden járműosztályra fix költséggel járt volna, ám a politikusok egyértelműen elutasították a javaslatot, mivel az egyértelműsítette volna azt az egyébként evidens következményt, hogy a garanciaalap díját a szerződők lesznek kénytelenek megfizetni.
Biztosítók költségei
– felügyeleti díj
– tűzadó
– BM-díj
– KSZ-befizetés
– OEP, Nyufi-hozzájárulás
– garanciadíj
Forrás: NAPI-gyűjtés
