Az idei első negyedévben a Stabilitás Pénztárszövetség tagjaihoz (ami az egész piac mintegy 85 százalékát jelenti) 19 milliárd forintnyi munkáltatói támogatás folyt be. Az egyéni befizetések aránya az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 33 százalék, az egészségpénztáraknál pedig mindössze 11,5 százalék volt - ismertette a legfrissebb adatokat Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára. Ezekkel a számokkal is igyekezett nyomatékosítani, hogy az eddig bizonyos korlátok között adó- és járulékmentesen teljesített önkéntes pénztári hozzájárulás kormány által tervezett 95,6 százalékos terhének hatására összeomolhat a kasszák hazai rendszere. A tájékoztatón Csehák Judit volt egészségügyi miniszter hangsúlyozta: ennek az intézkedésnek nem csak pénzpiaci, egészségpolitikai jelentősége is van. A csekély összegű, átlagosan havonta fejenként ötezer forintos munkáltatói befizetés ellehetetlenítése rendkívül nagy károkat okoz. Szalay-Berzeviczy Attila volt tőzsdeelnök (aki lapunk hasábjain már részletesen kifejtette érveit - Napi, 2009. június 3.) szerint érthetetlen, hogy miközben az ország finanszírozási helyzete miatt létérdek a hosszú távú megtakarítások ösztönzése, éppen a stabil forrásokat számolná fel a kormány.
Mint a számokból kiderült: a Stabilitás kasszáinál gyűjtött vagyonból közel 417 milliárd forint az állampapírok állománya. Ez a mennyiség pedig jól jelzi, hogy a piaci szereplők helyzetének megingása az ország finanszírozási helyzetét is alaposan megnehezítheti.
Csehák Judit és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet főigazgatója, Kincses Gyula meglehetősen meghökkentő módon amellett érvelt, hogy a különböző támogatásokat integrálni kellene. Csehák ezen az ápolási biztosítás és az önkéntes kasszák (nyugdíj és egészség) közötti átjárhatóságot értette. Kincses továbbment, ő úgy véli, hogy mintegy egyéni cafeteriát kellene létrehozni. A munkavállalók ennek keretében meghatározott, a jelenlegi gazdasági helyzetben még vállalható adókedvezményben részesülnének, annak felhasználásáról pedig maguk dönthetnének.
Utóbbinál elméletileg sokkal megalapozottabbnak tűnik a másik három pénztári szövetség közös javaslata, amely szerint a hosszú távú megtakarításon alapuló önkéntes pénztárakat ki kellene venni a kényelmi juttatásokat tartalmazó cafeteria elemei közül. A kasszáknál gyűjtött pénz ugyanis a tagok számára azt a tartalékot biztosítja, amihez akár az elégtelen egészségügyi ellátás, akár a nyugdíj kiegészítése esetén biztonsággal lehet nyúlni. A Stabilitás által korábban megfogalmazott "önkorlátozó" javaslatokkal (Napi, 2009. május 22. és május 28.) szemben a többi szövetség azt kéri, hogy a jogalkotók az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályokat a mai formában - nyugdíjpénztár esetében dolgozónként havi mintegy 30 ezer forint, egészségpénztár esetében pedig 20 ezer forint - tartsák fenn.
Nagy Nándor László