Az uralkodó banki modell nem működhet tovább Közép-Európában - mondta Manfred Schepers, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke az első bankárkonferencián. Ráadásul a magyar bankrendszer még sebezhetőbb a magas államadósság, a válságra adott késői válasz és a fiskális politika korlátai miatt - fogalmazott az EBRD alelnöke. Balázs László, a Volksbank elnök-vezérigazgatója szerint is paradigmaváltásra van szükség a magyar bankrendszerben. A jövő bankja várhatóan nagyobb saját tőkével fog rendelkezni, alacsonyabb, 10-15 százalékos tőkemegtérüléssel fog dolgozni, jelentősebb lesz a kontroll szerepe és szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnie. Az új, "szolgáltató bank" bevételének jelentős részét nem a hitelezésből, hanem a jutalékokból fogja megszerezni.
Drasztikus szemléletváltás várható a fogyasztási hitelek területén is: az ádáz verseny ebben a szegmensben alábbhagy, helyette a takarékoskodás lesz a domináns szempont - így előreláthatólag a betétgyűjtésnél alakul ki verseny a bankok között. A magyar kapitalizmus legfőbb problémája a bizalom hiánya, a válság pedig csak olaj a tűzre egy ilyen környezetben - az új üzleti modellel együtt a bizalom infrastruktúráját kell kiépíteni Magyarországon.
A régió több száz éves bankmodellt használt, nem voltak jelentős újítások - mondta Csányi Sándor (képünkön) , az OTP elnök-vezérigazgatója. Manapság a bankokat kiáltják ki bűnbaknak a válság kirobbanásában, megfeledkezve olyan tényezőkről, mint a válságot megelőző bő és olcsó likviditás, nem megfelelő kockázatkezelés, a hitelminősítők túlértékelése és a nem banki pénzintézetek gyenge szabályozása - fogalmazott. A monetáris politikának nagyobb mozgásteret kellene adnia, azok a vállalatok pedig, amelyek hitelképesek és jó projektekkel rendelkeznek, ne essenek el a hitelforrásoktól. A jövőt illetően a tőkeáttételi ráta drasztikus csökkenése várható, és csak a tőkeerős vállalatok fognak hitelhez jutni - Magyarország esetében már csökken a tőkeáttétel, amiben jelentős szerepe van a forint gyengülésének. Csányi Sándor szerint - habár a bizalmi indexek javulást mutatnak - további recesszió várható, de már közel sem olyan mértékű, mint az eddig tapasztalt.
