Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi jó termés nyomán megmaradt nagyobb készletek és a válság miatt óvatosabban szerződő feldolgozók miatt idén kisebb területen vetnek csemegekukoricát a termelők - mondta a Napi érdeklődésére Kádár András, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács zöldségtermelői főbizottságának elnöke. Bár még kötik a termeltetési szerződéseket, így a terméktanácsnak pontos adatai csak májusban lesznek az ipari zöldségek vetésterületeinek alakulásáról, ám a trendekből már látszik, hogy csemegekukoricát 20-30 százalékkal kisebb területen vetnek, mint tavaly, és várhatóan kevesebbet is kínálnak érte a feldolgozók. Aligha ismételhető meg a tavalyi év, amikor mintegy 80 százalékos áremelkedést tudtak elérni a termelők. Magyarország termelési szempontból ennek ellenére még mindig az európai élbolyban van, a franciákkal váltakozva vezeti a konzervkukorica és a gyorsfagyasztott kukorica exportrangsorát.
A zöldborsó vetésterülete hasonló okok miatt a várakozások szerint 10 százalékkal csökken, bár e termék európai piaca kiegyensúlyozottabb és a termelőknek sem kell megküzdeniük a thaiföldi és kínai importáruval. Az ipari feldolgozásra szánt babnál 4-5 százalékos lehet a termőterület mérséklődése. Az ipari paradicsomnál ellentétes lehet a mozgás: a keresletélénkülés miatt - tavaly 40-50 százalékkal emelkedett a paradicsomsűrítmény világpiaci ára - várhatóan növekedni fog a tavaly még 1300 hektáron vetett növény termőterülete. Igaz, van hova nőni, az elmúlt évi vetésterület például 30 százalékkal maradt el a 2007-estől. A megkötött termeltetési szerződések alapján a konzervuborka iránti keresletnövekedés is érezhető.
A hazai alapanyagokból döntően exportra termelő konzervgyárakat eddig nem érintette érzékenyen sem a válság, sem az árfolyamváltozás. A tavalyi első félévben még a túl erős forint miatt a túlélésükért aggódó cégek év végére fellélegezhettek kissé. Az értékesítés elhúzódása, a készletek lassuló lehívása és a kereskedelmi láncok árcsökkentési szándéka a szerződések újratárgyalásakor azonban már jelzi a gondokat. Ágazati hírek szerint nemcsak belföldön, de egész Nyugat-Európában mintegy 15-20 százalékos átvételiár-mérséklést szeretnének keresztülvinni a kereskedők. A konzervfogyasztás már évek óta stagnál Magyarországon, most azonban kiszámíthatatlan, hogy hogyan reagálnak a fogyasztók a válságra, és ez mit jelent majd az iparágnak. A gyártók mindenesetre azzal számolnak, hogy nőni fog a kisebb kiszerelésű termékek és a kereskedelmi márkák részesedése a fogyasztásból, emiatt kényszerűen közeledik a márkás termékek ára is a kereskedelmiekéhez. Az előállítási költségek azonban alig csökkennek - az energiaárak mérsékelten estek, a dobozoké pedig - a válság és az általános nyersanyagáresés ellenére - 25-30 százalékkal nőtt. A banki finanszírozás ebben a szektorban is egyre nehézkesebb, noha a cégek biztos megrendelésekről szóló szerződésekkel próbálnak forrásokhoz jutni.
