Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Élénkül a kereslet a magyar bárányok iránt, most jobb húsvéti forgalomra számítunk tavalyhoz képest, a felvásárlási árakon azonban ez egyelőre nem igazán látszik - mondta a Napinak Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke. A húsvéti tejes- és pecsenyebárányok legfőbb piaca továbbra is Olaszország, a belföldi értékesítés nem számottevő, bár idén van némi élénkülés, főleg az éttermi értékesítésben. A magyar tejesbárány az olasz piacon a román áruval verseng, és mivel a szomszéd ország tenyésztőinek a tejtermékek értékesítéséből származik a fő profitja, a húst olcsóbban adják. Az elnök szerint forintban nagyjából a tavalyi árat kapják a magyar exportőrök, azonban átlagosan mintegy 40 eurócenttel csökkentek az árak az olasz piacon. A válság miatt a vágóhidak kisebb forgalomra számítanak, az áralakításánál pedig lényegében elesnek az árfolyamnyereség egy részétől.
Az idén jobb exportforgalmat vár a terméktanács, mivel hosszabb volt az ellés és a húsvét közötti időszak. A becslések szerint a tavalyi 150-180 ezer darabhoz képest idén húsz százalékkal több bárány hagyhatja el az országot a szezonban, míg 10-15 százalék marad itthon. Az exportból kimaradt állatok gazdáinak sem kell azonban húsvét után gyorsan eladniuk a bárányokat, megéri most tovább tartani a jószágokat, mivel egyre élénkebb érdeklődés van a nagyobb, 27-30 kilogramm fölötti állatokra Nyugat-Európában - mondja Bátor. Már tavaly novemberben is érkeztek francia kereskedők az országba, de az már újdonság, hogy az eddigi rendszeres vevők, a Németországba szállító török kereskedők mellett megjelentek az osztrákok és a németek is a magyar piacon. Az utóbbi két ország muszlim lakói eddig is komoly piacot jelentettek, azonban az utóbbi időben Nyugat-Európában csökkent a juhállomány. Európa már csak 70 százalékban önellátó bárány- és birkahúsból. A magyar állomány is évek óta csökken, a KSH szerint tavaly augusztusban 1,3 millió volt, az anyajuhok száma pedig nem érte el az egymilliót.
