- Hogyan alakult a vegyipar helyzete az elmúlt egy évben, és mit tapasztal most?
- Azt hiszem, a vegyipar történetének legsúlyosabb válságát éli. Több mint húsz éve dolgozom az ágazatban és még sohasem tapasztaltam hasonlót. A válság nagyon hirtelen jött: november közepén a megrendelések jelentősen visszaestek, ráadásul sok meglévő szerződést visszamondtak. Aztán a piac a szokásos ünnepi szezon után, januárban sem tért magához, hanem a nagyon alacsony decemberi szinten maradt, egészen mostanáig. Mindez a pénzügyi válságot követő fogyasztás-visszaesésre vezethető vissza, amit a kormányzati intézkedéseknek mostanáig nem sikerült felpörgetniük.
- Mely iparágak visszaesése a legfájdalmasabb a BorsodChemnek (BC)?
- A társaságnak viszonylag szűk a termékportfóliója, elsősorban az építőiparból és a bútoriparból, kisebb mértékben az autóiparból kerülnek ki a vevőink. A legnagyobb ütést az építőipartól kaptuk. Ez az iparág jelentősen visszaesett, és míg rendszerint legkésőbb márciusban a fellendülés be szokott következni, most ennek semmi nyoma. A bútoripar ehhez képest jelenleg valamivel jobban áll. Összességében jelentős kereslet-visszaesést érzünk, és főbb üzleteinket tekintve a csökkenés éves szinten eléri a 20-25 százalékot.
Szűkített vevőkörrel egyeztetnek
- Hogyan alakulnak a termékáraik?
- Az izocianátok közül a TDI ára tonnánként 1700-1800 euró között mozog, az MDI pedig 1450-1500 között. Összehasonlításul: egy évvel ezelőtt a TDI 2500 körül az MDI pedig 2000 euró körül állt. Eközben az alapanyagok is olcsóbbak lettek, de az iparágban jelentkező túltermelés jelentős marginszűküléshez vezetett.
- Mi lesz a pvc-üzletág sorsa?
- Hosszú távon nem kezeljük stratégiai üzletként, mert a piaci ciklusa eltér a többi üzletágétól. Tavaly novemberben úgy döntöttünk, hogy értékesítjük. A HSBC segítségével keresünk vevőt, a kezdeti tárgyalásokon már túl is vagyunk, és most egy szűkített vevőkörrel egyeztetünk. Egyet tisztán látunk: az izocianátok piaca hosszú távon tovább fog növekedni, méghozzá a GDP-nél gyorsabban, ahogy az elmúlt tíz évben is tette. Ehhez képest a pvc piaca töredezett és erősen túlkínálatos, ezért az iparágnak konszolidációra van szüksége, amelyben mi is aktívan részt veszünk.
- A pvc-értékláncnak mekkora szakaszát szeretnék értékesíteni?
- Megtartottuk a klór- és marónátron-termelést, melyek szerves részei az izocianát-termelésnek, és csak az edc (diklór-etilén)-, vinil-klorid- és pvc-termelés kerül a BC-n kívülre.
- Mennyire esett vissza tavaly a BC árbevétele és eredménye?
- A 2008-as év nagyon jól kezdődött, erős első félév után a második is jól indult. Év/év alapon az első félévben árbevétel-növekedést sikerült elérnünk, és az eredmény is megfelelő volt, bár utóbbi elkezdett csökkenni az alapanyagárak gyors emelkedése miatt. Ezt az áremelkedést pedig nem háríthattuk át a vevőinkre. Az év második felére mennyiségi növekedést már nem sikerült elérni, de stabilan tudtuk tartani a szintet, egészen a megrendelések novemberi drámai csökkenéséig. A harmadik negyedév tipikusan gyenge az éves leállás miatt, így volt ez tavaly is. Az utolsó negyedévben azonban a novemberi és decemberi rendelések elmaradása a bevételeket ezáltal az eredményességet is csökkentette. Javulást januárban sem sikerült elérni, ami az eredményt tovább csökkenti, hiszen a túlkínálat és az alapanyagárak emelkedése az árréseinket is szűkíti.
Csak a magyarországi értékesítésben probléma a gyenge forint
- Az exportot vagy a belföldi piacot tartja erősebbnek?
- Őszinte leszek: mindkettő egyformán gyenge.
- Ha a helyzet változatlan marad, akkor mit vár 2009-re; veszteséges lesz a cég?
- A BC eredményességének javítása és a fix költségek csökkentése céljából már tavaly novemberben több intézkedést kezdeményeztünk, így ha a helyzet változatlan marad, akkor is fenn tudjuk tartani a nyereséges működést. Ez azonban egy olyan szint lesz, ami nem elég egy olyan vállalat számára, mint a BC.
- Hogyan érinti a céget a forintgyengülés, illetve van-e devizafedezeti (hedge) ügylete?
- A forintgyengülés költségoldalról érint bennünket, mert költségeink egy része forintban keletkezik. Azonban a legfőbb költségünk, az alapanyag euróban vagy dollárban merül fel. Az értékesítésünk, amelynek legnagyobb része export, szintén euróban vagy (a Közel-Keleten) dollárban realizálódik. Így csak a magyarországi értékesítésben okoz problémát a forintgyengülés, azt a kis részt, amelyben érintve vagyunk, fedezzük.
- Mennyire van eladósodva a BC?
- Meglehetősen, mintegy 900 millió euró értékben, és ez számunkra nagy terhet jelent. Már dolgozunk rajta, hogy ezt enyhítsük, mivel ez a vállalat fizetőképességét is befolyásolja.
- Ez azt jelenti, hogy e terhek már veszteségessé teszik a céget?
- Arra elég az eredmény, hogy kötelezettségeinket kitermeljük, de arra már nem, hogy a céget hosszú távon lehessen üzemeltetni. Hogy további terheknek már ne tegyük ki a vállalatot, leállítottuk a beruházási projektjeinket. A jelenlegi körülmények közt nincs szüksége több árura a piacnak, és mi igyekszünk megőrizni a vállalat fizetőképességét ebben a nehéz helyzetben is.
- Egy újságcikk szerint 1,1 milliárd eurós, a VCP és Permira felé fennálló adósságot át akarnak ütemezni. Igaz ez?
- Igen, fennáll ez az adósság, és át is szeretnénk ütemezni, de nem a VCP és Permira, hanem bankok és egyéb hitelezők felé.
- Kezdetben mekkora hitelt terheltek a BC felvásárlói a cégre?
- Ez az információ nem nyilvános, ezért erre a kérdésre nem szeretnék válaszolni.
- Hogyan kommentálná a Reuters azon megjegyzését, miszerint van jelentkező, aki ki tudná menteni a céget a mostani helyzetből?
- Először is hangsúlyozni szeretném, hogy a cégnek nincs szüksége rá, hogy megmentsék. Jól ismerem a piaci szereplőket, és meg lennék lepve, ha közülük bárkinek is ilyen szándéka lenne. Minket ez idáig senki nem is keresett meg ezzel. A BC továbbra is stabil és egészségesen működő társaság, amely - akárcsak a többi vegyipari vállalat - intézkedéseket hoz a profitabilitás megőrzésére, és nem szeretne semmi egyebet, mint a hitelek átstrukturálását. Ez azt jelenti, hogy olyan egészséges szintre szeretnénk csökkenteni a fizetési kötelezettségünket, amely lehetővé teszi a vállalat további eredményes működését.
Együttműködhetnek az MFB-vel
- Korábban a BASF-nél is ön hajtott végre jelentős leépítéssel járó átszervezéseket?
- Amiben én részt vettem a BASF-nél, azt üzleti újrapozicionálásnak nevezném. Új irányt igyekeztem adni az üzletnek a nyereségesség helyreállítása érdekében, ez a megfelelő méretek kialakításával jár együtt.
- A megfelelő méretek kialakítása a dolgozói létszámra is vonatkozott?
- Sok szempontra vonatkozott. Elsősorban a termékportfólióra, vagyis azon termékek előtérbe helyezésére, amelyek a legnagyobb növekedési potenciállal bírnak, és leginkább képesek biztosítani a cég nyereségességét. Vonatkozik a belső folyamatok és a szervezet megújítására is, hogy olyan szervezetet hozzuk létre, amely képes az üzleti célokat a legjobb és leghatékonyabb módon kivitelezni, és igen, vonatkozik a munkaerő-állományra is.
- Elképzelhetőnek tartja, hogy az MFB beszáll az átstrukturálásba vagy a fejlesztések finanszírozásába?
- Február 3-án eredetileg 550 fős létszámleépítést jelentettünk be Kazincbarcikán. A magyar állammal tárgyalásokba kezdtünk e bejelentés után, és ennek eredményeként találtunk olyan lehetőségeket, ahol a kormány tudja segíteni a BC-et, másrészt a BC-nek sikerült felfüggeszteni a létszámcsökkentést, helyette korkedvezményes nyugdíjazást felajánlva. A kormánnyal folyó tárgyalások kapcsán tehát nem zárnám ki az MFB-vel való esetleges együttműködést, bár mivel ezek még korai szakaszban vannak, egyelőre nem bocsátkoznék részletekbe.
- Idén még elkészül az MDI-kapacitásbővítés, erre jut pénz?
- Igen. Ez egy flexibilis kapacitás, amit viszonylag kis befektetéssel meg tudunk valósítani, és jelenleg már olyan készültségi fázisban van, hogy érdemesebb befejezni, mint leállítani.
- Mire kapott a BC 2006-ban 700 millió forintot?
- Ez beruházási támogatás volt, ami a dolgozói létszámküszöb megtartásához és bevételnövekedéshez volt kötve. Ezt tudományos-technológiai fejlesztésekre használtuk fel és jelenleg folyamatban van a feltételek újratárgyalása, hogy eltekinthessünk a visszafizetéstől.
- A BC többször sérelmezte, hogy kevés szén-dioxid-felhasználási kvótát kapott. Ön szerint mi lehet ennek az oka?
- Amikor a kvóták kiosztása megtörtént, a nyugat-európai országokban megkérdezték a cégeket, hogy mennyire van szükségük, és ezeket végül mind meg is kapták. Magyarországon a BC is jelezte, hogy mennyire lenne szüksége, de nem kapta meg a szükséges mennyiséget. Ráadásul az állam - előttem ismeretlen okból - a kvóták jelentős részét eladta. Így a BC arra kényszerül, hogy a hiányzó kvótákat a nemzetközi piacon vásárolja meg. Egy másik probléma az áramár kérdése. Cégünk a nyugat-európai szintet megközelítő árakat szeretne elérni versenyképessége megtartása érdekében.
- Pletykák szerint felmerült, hogy hálózati eszközöket adnának el az MVM-nek, cserébe olcsóbb áramért.
- Tárgyalunk az MVM-mel és a Mavirral áramköltségeink csökkentésének lehetőségeiről. Az egyeztetés még zajlik, végleges szerződést sem írtunk alá.
- A BC erőművének eladásáról még nem tárgyaltak például az RWE-vel?
- Nem. Méghozzá azért, mert a BC Erőmű nem csupán áramot termel, hanem nagy mennyiségű gőzt is, ezért mindenképpen szükségünk van az erőműre. Megvizsgáltuk ezt a lehetőséget, de arra jutottunk, hogy a BC jövője szempontjából fontos megtartani az erőművet.
- A jelenlegi helyzetben felmerült-e a tulajdonosokban, hogy kiszálljanak a cégből?
- Nem tudok ilyen szándékról, a tulajdonosok mindenben támogatják a BorsodChemet.
- Mikor születhet megállapodás a kormánnyal a munkaerő sorsáról?
- Optimista vagyok a tárgyalásokkal kapcsolatban, másképp nem is függesztettem volna fel a tömeges elbocsátásokat. Remélhetőleg az év közepén lezárulnak a megbeszélések. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a BC egyik legfontosabb értéke a rátermett munkaerő, amely mind fizikai, mind szellemi teljesítményével jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy átsegítse a vállalatot a jelenlegi nehéz helyzeten.
Molnár Gergely