Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány javaslata szerint a nyugdíjkorhatár 2016-tól évente négy hónappal nő, vagyis a mostani 62 évről 2027-re éri el a 65 éves korhatárt. Ezáltal a GDP egy százalékának megfelelő összeggel csökkenhet a nyugdíjkiadás évente - derül ki a parlament előtt fekvő törvényjavaslatból. A nyugdíjkorhatár emelése első ízben az 1954-ben született korosztályt érinti, ők nem 62 évesen, hanem 62 év és négy hónapos korukban mehetnek nyugdíjba.
A kormány javaslata nélkülözi a radikális változásokat, ezt tükrözik a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos változások is: amint az ismert, a kormánytöbbség tavaly úgy határozott, hogy 2009-től csak a tényleges nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek jár és éves összege nem lehet nagyobb nyolcvanezer forintnál.
A kormány szerint a 13. havi nyugdíj intézménye fenntarthatatlan - ezt Szűcs Erika szociális miniszter mondta a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, ahol a kormány javaslatát ismertették. Amíg a nyugdíjkorhatár gyorsabb emelésének nem lenne akadálya, addig a tizenharmadik havi nyugdíj "megszüntetésénél" érthető a kormány óvatossága, mert bár ez a járandóság járulékfizetéssel nem fedezett - tehát biztosítási alapon nem járna -, ám az elmúlt években oly mértékben beépült a nyugdíjakba, hogy szerzett jognak minősülne egy alkotmánybírósági eljárásban. Márpedig az AB korábbi döntése szerint szerzett jog nem vehető vissza.
A kormány átírja a nyugdíjemelés szabályait, részben megtartva a vegyes indexálás rendszerét: jelenleg az éves nyugdíjemelés mértéke 50-50 százalékos súllyal függ a várható inflációtól és a várható nettó keresetemelkedési indextől. A kormány javaslata szerint a jövőben a gazdasági növekedés mértékétől is függne a nyugdíjemelés mértéke: ha a GDP várható növekedése két százalék alatt marad, akkor a nyugdíjellátásokat csak az infláció mértékével korrigálják, és az 50-50 százalékos indexálás csak évi négy százalék fölött lépne be. Ha három százalék alatti a növekedés, akkor a nettó keresetek húsz, 3-4 százalékos növekedés között pedig negyvenszázalékos súllyal számítják be a nyugdíjemelésbe.
A kormány által javasolt megtakarítások a konvergenciaprogramban bemutatott nyugdíjpályához képest 2012-re a GDP 0,5 százalékával, 2020-ra a GDP 1,7 százalékával, 2030-ra a GDP 2,5-2,6 százalékával, 2050-re pedig a GDP 3-3,5 százalékával mérséklik a nyugdíjkiadásokat, így 2050-re a nyugdíjkiadások a GDP kilenc százalékára mérséklődnek a mostani 12 százalékkal szemben.
