Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az erősödő recesszió nyomán az ősz közepe óta gyorsuló ütem nő a munkanélküliség: amíg a ráta novemberben 0,1 százalékponttal emelkedett, decemberben már 0,2 százalékkal, 2009 első hónapjában pedig 0,4 százalékponttal ugrott meg, így november és január átlagában 8,4 százalékra nőtt. Ez 0,7 százalékponttal haladja meg az előző negyedévi arányt és 0,3 százalékponttal múlta felül az egy évvel korábbit is - derül ki a KSH legújabb adataiból.
Az állástalanok száma 2007 közepén még 300 ezer alatt volt és hét százalékon állt a munkanélküliségi ráta, azóta azonban látványosan romlott a helyzet. Az eddig bejelentett vállalati elbocsátások nyomán az állástalanok száma a következő hónapokban tovább nőhet. A folyamatok megítélésében azért is nagy a bizonytalanság, mert sok foglalkoztató egyelőre kivár, ráadásul először a legkönnyebben és legolcsóbban leépíthetőként az alkalmi és kölcsönzött munkavállalókat küldik el - őket viszont alig látja a statisztika.
Amíg az előző hónapokban a helyzet romlása a korábban vártnál lassúbb volt, a januári adatok már egyértelmű zuhanást jeleznek. Az adatokból újra érzékelhető az a tendencia, miszerint sokan a munkanélküliség helyett kimenekülnek az álláspiacról és inaktívak lesznek. Az utóbbi egy évben az állástalanok száma nyolcezer fővel, 351 ezerre nőtt, eközben a foglalkoztatottak létszáma 35 ezer fővel esett vissza, az inaktívaké pedig 13 ezerrel lett nagyobb.
A várakozások szerint a következő hónapokban a KSH adataiban is egyre jobban látszik majd a munkaerő-piaci helyzet romlása. A szektor még koránt sincs túl a válságon - mondta lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértője. Véleménye szerint a negatív folyamatokat legfeljebb csak lassítani tudják az állami támogatások és uniós források. Az idei első félévben még minden bizonnyal romlik a helyzet, majd a másodikban lassú stabilizálódás következhet, ezzel együtt a szakember szerint a munkanélküliségi ráta kilenc százalék környékén lehet, 2009 egészében pedig 8,5 százalék körüli értéket vár - hasonló rátával számol a kutatóintézeti prognózisok többsége.
Mivel a magyar gazdaságban a termelés gyors csökkenését eddig csak részben követték bérben és létszámban a munkaerő-piaci folyamatok, a fajlagos munkaköltségek gyorsuló ütemben bővültek. A gyenge kereslet miatt azonban a vállalatok az emelkedő költségeiket nem tudták áraikban érvényesíteni, így a vállalati jövedelmezőség romlott. Emiatt a következő negyedévekben a foglalkoztatottság további csökkenése és a bérdinamika mérséklődése várható - állapította meg a jegybank múlt héten publikált inflációs jelentése. Az MNB korábbi megfigyelései szerint a vállalati bérek ugyan időben lassabban alkalmazkodnak, ám a mostani kényszerítő feltételek mellett a folyamat várhatóan gyorsul, és a bérek visszafogása is egyre markánsabb lesz. A folytatódó elbocsátások nyomán a foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2009-ben és 2010-ben egyaránt több mint két százalékkal csökkenhet. Ehhez hasonló idei leépítésre számít a pénzügyi tárca is, amely legújabb előrejelzésében 130 ezer főre tette a gazdasági válság által leginkább veszélyeztetett, kölcsönzött és rövid idejű szerződéssel foglalkoztatott dolgozók számát.
Ráadásul a korábbi évek tapasztalatai alapján a foglalkoztatotti körből kikerülő munkavállalóknak várhatóan csak egy része marad álláskeresőként a munkaerőpiacon, sokan inaktivitásba vonulnak. A rossz kilátásokon az sem javít sokat, hogy a kormányzati szándékok alapján az állami szektorban a létszám csaknem változatlan marad.
Riasztóak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) februári adatai: a KSH-étól eltérő számbavétele ugyanis még nagyobb romlást jelez: eszerint az előző havi hét százalék után újabb 6,7 százalékkal, 509 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők száma, így ez már 8,8 százalékkal múlta felül a 2008. januári szintet. A hónapban a helyzet leginkább a nyugat- és a közép-dunántúli régióban romlott, a sok céges elbocsátás nyomán ugyanis januárban mindkét régióban öt-ötezer embert küldtek el, és már 39, illetve 48 ezren vannak állás nélkül. Csak januárban országszerte 56 cég összesen 5,2 ezer ember elbocsátását jelentette be csoportos létszámleépítés keretében a munkaügyi hivatalokban - ez a létszám hasonló volt a decemberihez. A helyzetet árnyalja, hogy az ÁFSZ számai most a szabályváltozások miatt "túllőnek" - véli a GKI szakértője. A szociális támogatások miatt ugyanis tavaly nyár óta többen regisztrálják magukat a munkaügyi ellátórendszerben.
