Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábban lakást vásárlók egy része megelőlegezett vagy "alanyi jogú" szociálpolitikai támogatást (LÉK) vett igénybe, ám az elmúlt hónapokban ez számtalan problémát okozott a lakástulajdonosoknak. Több esetben hónapos csúszásokkal kell szembenézniük a családoknak egy újabb, jellemzően nagyobb lakás vásárlásának ügyintézésénél. A tulajdonosoknak az okoz problémát, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) elvárja, hogy a lakás tulajdoni lapján az első számú jelzáloghelyen az állam által állított jelzálog álljon, ezt pedig sok bank nem tolerálja. Ezenfelül is általános a vélemény, hogy szinte "képtelenség" elintézni, hogy a LÉK átkerüljön az új ingatlanra. A kisebb lakást egyébként többnyire azért cserélik nagyobbra, mert a gyermekek növekedése miatt az előző szűkké vált.
A szabályozása úgy tűnik, némileg elmaradott. A 2001-ben született, a "lakáscélú állami támogatásokról" szóló kormányrendelet szerint az új lakás építésére/vásárlására adható kedvezményt csak abban az esetben lehet a hitelt nyújtó - és nagyobb kockázatot futó - bank jelzálog-követelése mögé helyezni, ha az adott hitel még a korábbi, döntően forintalapú jelzáloglevéllel finanszírozott hiteltípusból kerül ki. Miután az elmúlt években a bankok döntően saját kockázatra kezdték el nyújtani (deviza) lakáshiteleiket, a szabály ezekre a kölcsönökre nem vonatkozhat - így a korábbi hitelt kiváltó kölcsönök zömére sem. A MÁK elvben jogosan érvel tehát azzal, hogy más típusú, a támogatott személy által utóbb felvett (például fogyasztási célú) hiteleknél természetes követelmény, hogy az államot illető jelzálog maradjon az első helyen: az állam a támogatást lakhatás céljára adja, s joggal ragaszkodik ahhoz, hogy ez a rendeltetés ne kerüljön veszélybe.
A pénzintézetek szerint ez ugyanakkor aggályos és az ügyfélre nézve kedvezőtlen. Az OTP például a megelőlegező kölcsön (megelőlegezett LÉK) esetén a MÁK jelzálogjogát tényleges teherként veszi figyelembe, az FHB-nál - ahol elfogadják a Magyar Állam jelzálogjogát első ranghelyen - az állami támogatás jelzálogjogát a mérsékeltebb kockázatot jelentő tényezők között tartják számon. Mátyás-Kollár Gábor, az Aegon Hitel Zrt. értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint az államkincstára ranghelycseréhez még nem járult hozzá. Ez számukra jelentősen növeli a kockázatot, ezért a jóváhagyható hitelösszeget csökkentik az igénybe vett kedvezmény mértékével. A bankokat a rendelkezés arra készteti, hogy általános üzletpolitikai elveiktől eltérően egyedi engedménnyel folyósítsanak hitelt úgy, hogy a bank csak a második, harmadik ranghelyre kerül. Mondani sem kell, az ilyen döntések meglehetősen ritkák.
Mindez főleg azért érdekes, mert az ilyen hitelcserés megoldásoknál a korábban "vállalt" gyermekszámot a szülők már teljesítették, vagyis a szociálpolitikai kedvezmény elérte a célját. A törvény ugyanakkor - érthetően - biztosítani akarja azt is, hogy a szociálpolitikai kedvezmény valóban az érintetteket segítse és olyan esetekben, amikor a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználására derül fény (vagy akár a gyermekvállalás nem teljesült), a visszafizetés iránti állami igény megfelelően biztosított legyen. A törvény ezért tízéves időtartamra kötelezően beégeti az állam jelzálogjogát.
A bankok szerint jelentősen egyszerűsítené a helyzetet, ha a már "teljesült" LÉK esetén a banknak nem kellene külön engedélyt kérnie a MÁK-tól annak érdekében, hogy a ténylegesen kockázatot futó bank kerülhessen az első számú jelzáloghelyre.
