Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahogy az várható volt, az elmúlt év végén drámai mértékben tovább csökkent az egyszeri díjas, nem garantált befektetéshez kötött - unit-linked (ul) - életbiztosítások iránti kereslet a magyar biztosítási piacon. Az előző években a biztosítók viszonylag biztosan tudtak azzal számolni, hogy az év végi jutalmak, 13., 14. havi bérek jelentős része - már csak adóoptimalizálási okokból is - ilyen típusú befektetésekbe folyik be. Évről évre az utolsó negyedév volt a legerősebb ezen a piacon - egyedül a kamatadó bevezetésekor került év közben csúcsra a beérkező állomány.
A pénzügyi válság hatásai mellett ugyanakkor - ahogy arra Mátyás-Kollár Gabriella, az Aegon életbiztosítási igazgatója felhívta a figyelmet - az egyszeri díjas biztosítások piaca hasonló okból szenvedett, mint a befektetési alapoké: a két számjegyű kamatot nyújtó banki lekötött betétek elszívó hatása messzemenően kiütközött a kedvezőtlen rövid távú kilátásokkal rendelkező tőkepiaci befektetésekkel szemben.
Pedig az indulás még nagyon "szép" volt. "Év elején úgy láttuk, hogy az ügyfelek most igazán készek a vásárlásra. Az ősz viszont olyan szituációt hozott, amelyet korábban még nem éltünk át - s ezen csak kissé szépít, hogy decemberben ismét növekedést tapasztaltunk a teljesítményben" - nyilatkozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító vezérigazgatója.
A biztosítói gondokat Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint az is tetézi, hogy az egyszeri díjas konstrukciók értékesítési lehetőségeinek beszűkülésével párhuzamosan a folyamatos díjas életbiztosítások piaca is - bár jelentősen kisebb mértékben - szintén érezhetően csökkent. A Generalinál a rendszeres díjas életbiztosítások növekedési üteme visszaesésének okaként az év végén megszaporodó visszavásárlásokat is megjelölték.
Vannak, akik előrelátóak voltak. A Magyar Posta Életbiztosítónál úgy nyilatkoztak, hogy helyes döntés volt már 2008 elején a hagyományos életbiztosításokra helyezni a hangsúlyt, míg például az Allianznál - ahol úgy vélik, hogy a pénzügyi válság közvetlen hatása még nem érződött olyan fokozottan, mint amennyire az idei évben várható - 2009-ben kerülnek máshova a súlypontok.
Arról a kérdésről, hogy mikorra válhatnak újra eladhatóvá a unit-linked biztosítások, a piac szereplőinek meglehetősen eltérő a véleménye. Bár számos biztosítónál - így a piacvezető ING-nél is - arra hívják fel a figyelmet, hogy a jellemzően közép- és hosszú távú befektetési terméknek számító, befektetéssel kombinált életbiztosításoknál keresve sem találunk jobb időpontot a beszállásra, hiszen a részvények számottevően alulértékeltek, nem sokan várnak gyors áttörést. Az ING-nél ugyan az a vélemény, hogy már az első hónapokban eladhatóak lesznek ezek a termékek - a cég a hónap elején el is indította kampányát -, Kuruc Péter, a K&H életbiztosítási vezetője szerint viszont legkorábban az év második felében térhet vissza a bizalom e termékek iránt.
Csata Dénes, a Signal Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint számottevő fellendülést csak a válság lecsengése után várhatunk, amikor a befektetői bizalom újra megerősödik és a banki kamatok mérséklődnek. Azt ugyanakkor a szakember sietett leszögezni, hogy ma is eladható a ul, különösen ha garantált, tőkevédett alapról van szó. Zsoldos múltbéli tapasztalatokra emlékeztet: a befektetési környezet normalizálódását követően az ügyfelek bizalma gyorsan visszatér az egyszeri díjas unit-linked biztosítások irányába. A 2000-es évek elején 47 milliárd forintról 25 milliárdra esett vissza az egyszeri és eseti unit-linked-díjbevétel, majd a következő évtől, 2002-től lényegében 2008-ig ismét fejlődésnek indult.
A Generali reményei szerint a mostani helyzet hozzásegítheti az ügyfeleket, hogy kihasználják a ul-biztosítások azon előnyét, hogy azok nemcsak a befektetések, hanem a bennük szereplő élet-, egészség- és baleset-biztosítási kockázatok rugalmas, élethelyzethez történő alakíthatóságával az öngondoskodás egyik legjobb formáinak számítanak.
